A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

4 terület, ahol a startupok betörnek a jogi piacokra

2015. január 26. - lawyerup

Az utóbbi időben szinte nap, mint nap hallunk startup cégekről és még a felületes hírolvasó számára is ismerősen csengenek legalább az olyan hazai startup cégek nevei, mint a LogMeIn, a UStream vagy a Prezi, illetve a külföldi szereplők közül a taxisok rémeként elhíresült Uber, vagy a szállodaigazgatóknak álmatlan éjszakákat okozó Airbnb. A startup cégek a termékeikkel szerte a világban ismertté válnak és felhasználók ezreinek az igényeit elégítik ki az élet legkülönbözőbb területein.

De mi a helyzet a jogi startupokkal? Vannak-e a jogi piacokon ígéretes startup kezdeményezések és ha igen, pontosan hogyan lehetnek a jogászok vagy a jogfogyasztók segítségére termékeikkel?

Nem meglepő módon a technológiai fejlődés a jogi szolgáltatások területén is érvényesül. Ugyancsak nem okoz meglepetést, hogy ez a fejlődés egyértelműen az Egyesült Államokból indul ki, aminek több oka is van, de az egyik legfontosabb, hiszen mégis csak üzletről van szó, hogy:

egyes becslések szerint a jogi szolgáltatások piacának értéke az USA-ban meghaladja a 400 milliárd dollárt.

Lássuk be, ez egy olyan összeg, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ugye? Basha Rubinnak, a Priori Legal társalapítójának cikke nyomán az alábbiakban a jogi startupok világának felfedezésére indulunk. Bár a jogi piac kemény diónak ígérkezik, állapítja meg Rubin is, főként az egységes szabályozás és a kockázatvállalási hajlandóság hiánya miatt, amelyek lassíthatják az áttörést, de a változás elkerülhetetlen és a jövő a jogi piacokon is a startupok előtt áll. Rubin szerint:  

"A fogyasztók sokkal hatékonyabb, átláthatóbb és megfizethető jogi szolgáltatásokat keresnek, az ügyvédek pedig azokat az innovatív eszközöket igénylik, amelyekkel ki tudnak emelkedni a túltelített piacon."

Bár a jogi startupokra az Egyesült Államokban találjuk a legjobb példákat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezeket a termékeket, fejlesztéseket és gyakorlatokat meghonosítani Európában és ezen belül Magyarországon is. Előbb-utóbb ezek az újítások a hazai ügyvédi irodák és felhasználók számára is elérhetők lesznek. A jogi startupok között van olyan, amelyiknek a terméke a potenciális (vagy éppenhogy az ügyvédet elkerülni akaró) ügyfelek életét könnyíti meg, vagy olyan, amelyik az ügyvéd-ügyfél közti kapcsolatot kívánja segíteni és új szintre hozni, és olyan is, amelyik az ügyvédek válláról vesz le terheket.

1. Magad uram, ha ügyvéded nincsen - a DIY (csináld magad) típusú jogi szolgáltatások

Joggal tehetjük fel a kérdést, ha annyi területre betört már a DIY (do it yourself - csináld magad) szemléletmód, miért pont a jog lenne ez alól kivétel? 

Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy egy kicsit mindenki szeret jogászkodni, és sokan szeretik azt gondolni, hogy értenek is hozzá. Nos, számukra itt a lehetőség, hogy kipróbálják magukat a válási papírok kitöltésekor, vagy a használt gyerekbicikli eladásakor, hiszen több jogi startup cég éppen ezt a szolgáltatást nyújtja számukra.

Ezeknek a szolgáltatásoknak a jellemzője, hogy egy ügyvéd, vagy ügyvédi iroda megbízásának alternatívájaként kedvezményes áron kínálnak jogi dokumentum-sablonokat, illetve hozzáférést nyújtanak magánszemélyek és kkv-k számára minimális és - nem utolsó sorban - megfizethető jogi támogatáshoz. Az egyik ilyen ismert jogi-technológiai honlap - a több, mint tízéves múltra visszatekintő - LegalZoom (már megvette a lábát az angol jogi piacon is), de ehhez hasonló még a RocketLawyer (ami szintén elérhető Angliában is). Hasonló szolgáltatást nyújt Európa több országában az agreement24 is (pl. "avtal24" néven Svédországban vagy Németországban). A DIY oldalak mellett léteznek egyébként kooperatív szolgáltatásokat kínáló oldalak is, ahol az ügyvéd tanácsot ad ahhoz, hogy az ügyfelek hogyan is készítsék el, vagy töltsék ki a kívánt dokumentumot, azonban a gépies végrehajtás az ügyfélre marad.

Ezekkel a szolgáltatásokkal szemben gyakran kritikaként fogalmazódik meg, hogy végeredményben nagyobb ügyvédi költséget generálhatnak, hiszen a felhasználó nem biztos, hogy a megfelelő mintát használja, a megfelelő helyen és a megfelelő módon. Sok esetben azonban tényleg nincs értelme megbízni egy ügyvédet ismétlődő munkák elvégzésére, azonban előfordulhat, hogy pont egy ügyvéd tanácsa szükséges az adott helyzet megértéséhez, vagy a megfelelő döntés meghozatalához, és ezt ezek a szolgáltatások nem képesek nyújtani vagy pótolni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a DIY szolgáltatások segítségével szerkesztett dokumentumok szerepet kaphatnak olyan ügyekben is, ahol korábban egy ügyletet csak egy kézfogással rendeztek és ezzel sok esetben túl sok teret hagytak későbbi viták esetén a szabad értelmezésnek, vagyis összességében jótékony hatásai is lehetnek a DIY jogi oldalaknak, különösen, ha ezek elérhető áru jogi tanácsadást is biztosítanak az iratminták és kitöltési útmutatók mellé.

2. Perindítás crowdfunding-gal

A crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás intézménye egy relatíve új finanszírozási forma, amelynek a mai napig legnépszerűbb felületei a Kickstarter vagy az Indiegogo. Ahogy arról már korábban bővebben írtunk a blogon, nemrég ezen a területen is megjelentek olyan startup vállalkozások, akik a közösségi finanszírozás gondolatát szeretnék átültetni a jog világába. Az egyik ilyen platform a Lexshares, ami arra nyújt lehetőséget, hogy magánszemélyek kereskedelmi tárgyú perekbe fektessenek be, vagyis összeköti a forráshiányban szenvedő felpereseket a befektetőkkel. A platform abból a felismerésből született meg, hogy a peres eljárások sikerének kulcsa többnyire a finanszírozásban rejlik, és ez éppen az a terület, ahol a magánszemélyek vagy a kisebb vállalkozások méltánytalanul hátrányban vannak a nagy és anyagilag erős társaságokhoz képest. A Lexshares már komolyabb sikereket is elkönyvelhetett magának, hiszen sikerült már egy 40 millió dolláros értékű peres ügyben is a szükséges 250 ezer dollárt összegyűjteni. Az oldal persze nem maradt követők nélkül, hasonló alapokon nyugszik a Funded Justice nevű forrásgyűjtő felület is. Kérdés, hogy a közösségi finanszírozás intézménye a jog területén lábat tud-e vetni véglegesen, és hogy mennyire elemezhetőek és mérhetőek a befektetők számára egy per mint befektetés kockázatai?

3. Ügyvédkeresés hatékonyabban

Manapság szinte minden szolgáltatást és árut megtalálhatunk online - már Magyarországon is, az orvosi szolgáltatástól kezdve a különféle szakik kereséséig. A fogyasztói igények nagy változást hoznak az ügyvédkeresés módjában is. Korábban a cégek és magánszemélyek személyes kapcsolatokon keresztül kerestek ügyvédet, esetleg kezdetlegesebb szaknévsorokban. A személyes ajánlás ugyanakkor sok esetben félre viheti az ügyvéddel való együttműködést, hiszen előfordulhat, hogy az ajánlott ügyvéd a legjobbnak számít a szakterületén, de nem ért ahhoz a jogterülethez, amivel kapcsolatban az új megkeresést kapja, vagy nagyon profi ugyan, de irreális áron dolgozik.

Hogy ne fussunk bele hasonló hibákba, ma már számos jogi startup nyújt a termékeivel hasznos segítséget az ügyvédkeresésében. Az egyik legismertebb amerikai startup ezen a területen az Avvo, de ebben a körben aktív a LawKick is. A Priori Legal a piaci ár alatti díjazással kínál ügyvédeket, míg egy másik vállalkozás (LawDingo) segítségével az ügyfél azonnal kapcsolatba tud lépni egy ügyvéddel, ebben segít a LAWfone applikáció is.

Talán ez az a kör a jogi startupokon belül, ahol a kontinentális Európában is számos jó kezdeményezéssel találkozhatunk, ilyen pl. Németországban az Anwalt.de, Angliában a Lexoo, Spanyolországban a ResponseaA hatékony ügyvédkeresés ráadásul már Magyarországon is lehetséges, többek között a frissen indult LawyerUp szolgáltatás segítségével. 

4. High-tech practice management eszközök, amelyek az ügyvédek életét könnyítik meg

A jogi kutatással, számlázással, dokumentum felülvizsgálattal és projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok a kezdetek óta az ügyvédek idejét rabolják, ráadásul mivel ezek nem is feltétlenül olyan feladatok, amelyek ellátása az ügyvédek alapkompetenciái közé tartoznának, így a kivitelezés hatékonysága is elmaradhat más feladatokhoz képest. Az is fontos szempont, hogy - bár terjed a fix díjazás az ügyvédi szolgáltatások kapcsán is - a díjazás sok esetben még mindig óradíjhoz köthető, így - végső soron - az időrabló feladatok elvégzése az ügyfeleknek okoz jelentős többletköltséget. Szerencsére manapság robbanásszerűen növekszik azoknak a startupoknak a száma, akik olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek segítségével az ügyvédi munka sokkal hatékonyabban végezhető.

A precedens jog miatt az esetjog és a bírói határozatok kutatása az Egyesült Államokban különösen fontos kérdés. Több olyan oldal (CaseText, Judicata, RavelLaw) keltett hullámokat, amelyek gördülékenyebbé teszik a keresést. A dokumentumok felülvizsgálatában nagy áttörést jelentenek az olyan oldalak, mint a Diligence Engine vagy az Ebrevia, amelyek segítségével jelentős időt takaríthatunk meg a leginkább idő- és költségigényes ügyvédi tevékenységgel, az iratok átvilágításával kapcsolatban. A hatékonyabb ügyvédi munkával együtt költségcsökkenés is jár, amivel nemcsak az ügyvédek, hanem az ügyfelek zsebében is több maradhat. Ebben a körben kell megemlíteni azt is, hogy a mesterséges intelligencia jogi területen való alkalmazása jelentősen átalakítja a jogi kutatómunka végzését, gyorsabbá, pontosabbá és olcsóbbá téve azt. 

Számos, színre lépett startup cég pedig a folyamatos ügyfél-ügyvéd közötti hatékonyabb interakcióra, kapcsolattartásra és információcserére fókuszál, ami pozitív újdonság, mivel ez is csökkenti a jogi költségeket. Az úttörő cégek között említhetjük a projektmenedzsment eszközöket, feladatokat kínáló honlapokat (LawPalClio, MyCase), de találunk olyat is, amely segítségével átláthatóbb lesz az ügyvédi számlázás, segítséget nyújtva ezzel mind az ügyvédeknek, mind az ügyfeleknek (ViewABill), vagy ide tartoznak az olyan oldalak is, amelyek az ügyviteli feladatok elvégzésében bizonyulnak hasznos eszköznek (pl. PlainLegal a szellemi alkotással kapcsolatos ügyek kapcsán). Az ügyvédi irodák ügyvitelét segítő szoftverek elérhetők Magyarországon is (pl. Justitia vagy JogCRM), bár a magyar piac méreténél fogva éles korlátokat a szab az ezirányú, kifejezetten az itthoni piacra korlátozódó fejlesztéseknek. 

Látható, hogy a jogi technológiai fejlesztések az ajtón kopogtatnak, de a nagy áttörés még csak most következik:

a következő években várhatóan még jelentősebb fejlődés megy végbe, amely végső soron azzal jár, hogy ezekkel az eszközökkel még hatékonyabbak, elérhetőbbek és megfizethetőbbek lesznek az ügyvédi szolgáltatások.

Már csak az a kérdés az angolszász trendeket látva, hogy melyek azok az eszközök, vagy szolgáltatások, amelyek még nem jelentek meg, de amelyeknek itthon is lehetne létjogosultsága és jövője?

A bejegyzés trackback címe:

https://lawyerupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr567107795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.