A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

3D nyomtatás - elvarratlan szálak

2015. március 02. - lawyerup

A 3D nyomtatással kapcsolatban mindenki csak szuperlatívuszokban beszélt. Aztán 2013-ban megmutatkozott a technológia árnyoldala: egy Cody Wilson nevű srácnak sikerült elsütnie térben nyomtatott pisztolyát, amire mindenki felkapta a fejét és elkezdett szabályozásért kiáltani. Azonban a „fegyvernyomtatás” szabályozásán kívüli területre már kevesebb figyelem jut, a szabályozás - szokás szerint - a technológia után lohol, a kérdések viszont egyre csak gyűlnek.

Szinte naponta jelenik meg egy-egy szenzációs hír arról, hogy bionikus fület/cipőt/fegyvert/arcrészt/Tutanhamon múmiájának modelljét sikerült 3D-ben kinyomtatni. Meskó Bertalan cikke például 12 olyan, az orvosláshoz kapcsolódó dolgot mutat be, amely már ma is kinyomtatható.

photodune-10287318-3d-printing-icon-xs.jpg

1. 3D nyomtatás és a jog

A cikkek beszámolnak arról, hogy milyen anyagokból (különböző műanyagok, műgyanta, esetleg fém), milyen eljárással (ráolvasztásos módszer, szelektív lézerszinterezés, sztereolitográfia), kiknek (brit tudósok, amerikai egyetemek kutatói, japán srác) sikerült az újabb bravúr, arról azonban már kevesebbet beszélünk – leszámítva talán a fegyverek nyomtatásának esetét –, hogy ez az újfajta őrület milyen jogi problémákat és kihívásokat vet fel (pedig a témának már van egy önálló blogja is, a Law in the Making).

A 3D nyomtatás kapcsán felmerülő kérdéseket szemlélteti az alábbi példa, melyet Jason Voiovich fejteget hosszabban ebben a posztbanMi a helyzet akkor, ha meglátok a barátom házában egy kést (nem akármilyen késről van szó, hanem egy kifinomult készlet, egyébként igen drága darabjáról), amit meg akartam venni, ehelyett inkább beszkennelem és egy másolatát kinyomtatom otthon? Vagy ha kinyomtatok egy szépen formatervezett, ám törött kilincs helyett egy pótkilincset? Mit jelent ez annak a szellemi alkotás tulajdonosának szempontjából, akinek a termékét másolom? És mi van akkor, ha eladom a nyomtatott másolatot? Vagy csak elajándékozom? Jogsértő vagyok? És mi van akkor, ha a minta rossz és a termék sérül? Beperelhetem őket? Vagy ők engem?

Egyértelmű választ nagyon nehéz adni a fenti kérdésekre, és a 3D nyomtatás jogi kérdéseivel foglalkozó újabb és újabb cikkek számos problémafelvetéssel gazdagítják, a már most sem rövid listát. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a fő kérdéskört – és így a válaszokat is – a szellemi alkotások jogának háza táján kell keresni.

2. Szellemi alkotások veszélyben?

A Skadden nemzetközi ügyvédi iroda összefoglalója a 3D nyomtatás szerzői jogi kérdéseinek vizsgálata kapcsán veti fel az egyik legalapvetőbb kérdést: "egy térben nyomtatott) termék esetében ki a jogtulajdonos, kié a termék? Vajon azé, aki kitalálja a tervet/terméket, vagy aki megalkotja a CAD (computer-aided design) fájlt, vagy esetleg az, aki a 3D nyomtatót kezeli? Igazából mindhárman hozzáadtak valamit az alkotó folyamathoz – a tervező megalkotja az alapvető koncepciót, a rajzoló egy számítógép által feldolgozható formában rajzolja meg a tervet, a nyomtató kezelője pedig beállítja az anyagokat, paramétereket a nyomtatón." A térben nyomtatott tárgyak esetében a tervező, a rajzoló és a kivitelező mindannyian társszerzők lesznek, amennyiben a művet közösen alkották. "A társszerzők mindegyike a többiektől függetlenül tudja engedélyezni a szerzői jog felhasználását vagy eladni a vagyoni jogait. A legtöbb esetben – pl. ha kifejezetten egy munkaszerződés vagy hasonló megállapodás rendezi, hogy kié a vagyoni jog – valószínűleg egyértelmű, hogy kié lesz a végtermék." Egy alkotó esetén könnyebb a helyzet, mivel ő egy személyben dönthet az online felületen megosztott tartalom Creative Commons licenszéről: szabadon felhasználhatót, nem kereskedelmi célú szabad felhasználást, vagy a sok száz szerzői védelem egyikét állítja be alkotására.

A TimeLex szerint a szellemi alkotásokkal kapcsolatos témák (szabadalom, szerzői jog, védjegy és tervezői jog) a 3D technológiai folyamatának három speciális eleméhez kapcsolódnak (a CAD fájl, maga a nyomtatott tárgy és az online tárhelyek, ahova a CAD fájlt feltöltik és megosztják). A poszt a „rendszerezésben” szintén a nyomtatandó tárgy tervétől, a CAD fájltól indul, ugyanúgy a szerzői jog oldaláról megközelítve. A kész termék esetében viszont nemcsak szerzői jogi kérdéseket érint, hanem a termék szabadalmaztatásának vagy védjegyeztetésének lehetőségeit is górcső alá veszi. Sőt, a CAD fájl feltöltése esetén a tárhelyszolgáltató felelősségének kérdését is boncolgatja.

A főleg amerikai blogok és tanulmányok mellett az Európai Unió is foglalkozik a 3D nyomtatás jogi aspektusaival. Az Európai Parlamenti Kutatási Szolgálat (European Parliamentary Research Service) egy tavalyi cikkében összegyűjtött jó pár tanulmányt, amelyek a fenti témákat taglalják – külön pontban kiemelve a fegyverek nyomtatását.

3. Mire készüljünk?

Az biztos, hogy a 3D nyomtatás kimeríthetetlen témának látszik, és az is szinte biztos, hogy ahány jogász, annyiféle értelmezés, nem is beszélve a bíróságok - ma még kialakulatlan - gyakorlatáról. A kérdések egyre csak szaporodnak, a jog pedig most tényleg csak kullog a technológia után. A válaszok viszont egyre sürgetőbbek, ahogy terjed és egyre szélesebb kör számára válik elérhetővé ez a technológia.

A szellemi alkotásokkal foglalkozó jogászoknak tehát érdemes felkészülniük a 3D nyomtatás kapcsán felmerülő jogi kérdésekre, mert könnyen lehet, hogy hamarosan mindennaposak lesznek az ehhez a technológiához kapcsolódó ügyek. 

Valószínűleg a Star Trek alkotói sem gondoltak annak idején arra, hogy ha a replikátor ötlete a késő XX. században megvalósul, akkor az ekkora jogi galibákat okozhat.

(kép: stock photo, www.photodune.net)

A bejegyzés trackback címe:

https://lawyerupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr37229513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

is 2015.03.02. 11:36:08

A sima fenymasolas 2D-ben teljesen le van jogilag szabalyozva. A fenymasolas sem mas mint egy scanneles majd egy nyomtatas. Mi az elteres 3D-ben, ami teljesen uj jogi megoldast/szabalyozast igenyel?

Mészáros Laci 2015.03.02. 13:48:28

@is:

szerintem a szerző arra gondol, hogy írásművek jogai már évtizedek óta elég jól szabályozottak.

"Tárgyi" termékek esetén ez kevésbé tiszta, bár híres szobrokról eddig is készültek másolatok, de csak kis darabszámban (és a másolat pontossága is korlátozott volt), most pedig relatív olcsón lehet nagy pontosságú másolatot készíteni egy-egy alkotásról.

Amiről szuperlatívuszokban beszélnek néhol, hogy nyomtassunk magunknak szerszámot és hasonlókat: ez valami félreértés lehet. A 3D printerekkel készült makettek gyengék, törékenyek.

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2015.03.03. 00:47:43

A szerzői jogi védelem időben korlátozott. Az írásművek kapcsán is így van ez, és igazából a 3 dimenziós ábrázolás valószínűleg sok helyen képi ábrázolásnak számít. Csakhogy alapvetően nem csak a híres műalkotásokról, hanem friss designokról is készülnek másolatok.

Mészáros Laci pedig a 3D nyomtatott tárgyak gyengesége kapcsán alapvetően butaságot beszél. A 3D nyomtatásnak sok válfaja van, sokféle anyaggal dolgozhat. Egy sérülékenyebb műanyagra építve FDM eljárással is sikerült már pisztolyt csinálni, de az nem sokat ér....

DMLS és EBM eljárással viszont fémből lehet elég pontosan nyomtatni. Erősebb acélok, titán ötvözetek is elterjedtek... Ezeket mondjuk járműgyártásnál is használják. Repülőgép, versanyautó, stb. kapcsán, akár titánból készült motoralkatrészeknél is. Vagy ékszer- és óraipar számára aranyat használó nagyfelbontású DMLS nyomtató is van.

A trükk az, hogy a CNC gépek esetében is lemásolható egy file és vele sok helyen a tárgy, csak a CNC technológiát nem akarták consumer cuccként az átlag polgárnak eladni. A 3D nyomtatást pedig igen. És míg egyenlőre a gagyi is drága ebből, de sok háztartásban megtérül. Az olcsó csaak a leggyengébb műanyaggal dolgozó FDM gépek mellett megjelenik egy fogyasztói igény az ennél jobb eszközökre, így pedig az egyre jobb eszközök egyre nagyobb számban lesznek eladhatóak, így egyre olcsóbbak lesznek. Ha a DMLS nyomtatók is elérhetőek lesznek egy háztartás számára az sokmindent megváltoztat.

Viszont nem érzem azt, hogy

Válasszunk · http://valasszunk.blog.hu 2015.03.03. 00:49:03

Sorry... Viszont nem érzem azt, hogy ez egy egyértelmű helyzet lenne, mert bármely otthoni alkalmazás esetén általában engedékenyebb a jogalkotó, mintha valamit üzletszerűen használnál...