A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

Pereskedés a karosszékből: Az online vitarendezés lehetőségei

2015. március 09. - lawyerup

Valószínűleg Önök közül is sokan vásároltak már az eBay-en, és az is előfordult már, hogy nem kapták meg a terméket vagy nem azt kapták, amit vártak, esetleg sérülten érkezett meg a termék Önökhöz. Nyilván nem hagyták annyiban a dolgot, különösen, ha nagyobb értékű termékről volt szó. A kérdés: mit tettek ebben a helyzetben? Bírósághoz fordultak vagy az eBay saját vitarendező fórumát vették igénybe? Feltételezzük, hogy inkább az utóbbit választották, és jó esetben sikerült is rendezni a vitás kérdést ezen az úton.

A fenti eset az ún. online vitarendezés (online dispute resolution – ODR) egyik klasszikusnak tekinthető példája.

1. Mi is az online vitarendezés?

A kereskedelem hajnala óta – legyen szó akár a kezdetleges cserekereskedelemről vagy internetes vásárlásról –, előfordul, hogy hiba csúszik a gépezetbe, valamelyik fél átvágja a másikat, nem azt kapja meg, amiért fizetett, vagy éppen megkapja, de nem fizet. A felek közötti vitáknak számos alapja lehet és a vitarendezésnek is számos módja alakult ki az idők folyamán, az ökölharctól kezdve a modern igazságszolgáltatási rendszerig. Kis túlzással mondhatjuk, hogy valahol a kettő között van az alternatív vitarendezés. Az angolszász jogterületeken és úgy tűnik, hogy hazánkban is egyre elterjedtebbek az alternatív vitarendező fórumok; klasszikusnak tekinthető a választottbíráskodás, de egyre elterjedtebb a mediáció, és nő a különféle békéltető testületek szerepe is.

Az internet térnyerésével azonban egyre több olyan helyzet adódik, amikor ezek az alternatív megoldások sem tudnak kellő hatékonysággal fellépni, nem is beszélve a bíróságokról. Pár kattintással veszek egy óriás felfújható gumikacsát Jakartából, de mire ideér és felfújnám, egy hatalmas lyuk tátong az oldalán. Adódik a kérdés, hogy egy ilyen, ma már szinte mindennapos esetben kihez vagy hova fordulhatunk, ha jogvitánkat szeretnénk rendezni pl. a gumikacsát gyártó jakartai céggel.

Számos, klasszikusnak mondható érvet tudunk felhozni, hogy miért jobb ezeket a jogvitákat alternatív módon megoldani – költséghatékonyság, gyorsaság, egyszerűség, stb. –, már csak az a kérdés, hogy ezek mikor jelennek meg az állami igazságszolgáltatási rendszerben. Nos, úgy tűnik, hogy például Anglia és Wales területén nem kell erre olyan sokáig várni.

photodune-6074023-law-enter-key-s.jpg

2. Tervek az online vitarendezés előmozdítására Angliában

A Richard Susskind által vezetett Civil Justice Council’s Online Dispute Resolution Advisory Group (Online Vitarendezési Tanácsadó Csoport a Civil Justice Council égisze alatt) pár hete tett közzé egy jelentést – amely egyben tulajdonképpen javaslattervezet is – a kis perértékű jogviták online vitarendezése kapcsán.

Susskind és csapata abból a felvetésből indult ki, hogy a kis értékű perek esetében a bírósági rendszer túl költséges, lassú és bonyolult. A probléma áthidalására létre kell hozni a HM Courts and Tribunals Service (Őfelsége Bírósági és Különbírósági Szolgálata - HMCTS) berkein belül egy új, internet alapú bírósági egységet, a HM Online Court-ot (Őfelsége Online Bírósága - HMOC). Az új bíróság hatásköre a 25.000 font pertárgyérték alatti polgári ügyekre terjedne ki, jellemzően családjogi ügyekben és azoknál az eseteknél, amelyek most a különbíróságoknál (tribunal) vannak.

Az online vitarendezés ezen formája ugyan nem lesz alkalmazható minden ügytípusra, de a HMOC formálisan alternatív vitarendezést is bevon a rendszerbe egy három lépcsős folyamaton keresztül.

  • Első lépcsőfok – online értékelés/a vita elkerülése: Első körben a lényeg az, hogy az ügyfeleknek ahhoz nyújtson segítséget a rendszer, hogy a problémájukat, kérdésüket, sérelmüket meg tudják határozni, ehhez mérten pedig tisztában legyenek azzal, milyen lehetőségek vannak és melyek azok, amelyek számukra is elérhetőek. Az első lépcső tulajdonképpen egy információs és „diagnosztikai” szolgálat. Susskind-ék szerint, ha egy ügyfél tájékozott a jogait és lehetőségeit illetően, akkor nagyobb eséllyel tudja elkerülni a későbbi jogvitákat.
  • Második lépcsőfok – online könnyítés/a vita behatárolása: Ha nem sikerült a problémát orvosolni a fentiek alapján, akkor a második lépésben az online segítőké a szerep. A segítők képzett és gyakorlott szakemberek, akik online végzett munkájuk során megvizsgálják a felek iratait, nyilatkozatait; közvetítenek, tanácsot adnak, valamint szorgalmazzák a felek közötti tárgyalásokat. Szerepük tulajdonképpen az alternatív vitarendezés és a tanácsadás keveréke, ugyanakkor ha minden jól megy, akkor az ügyek nagy részét ők fogják megoldani.
  • Harmadik lépcsőfok – online bírák/vitarendezés: Ha a fentiek alapján sehogy sem sikerült a vita rendezése, akkor az ügy az online bírák elé kerül. A bírák ugyanúgy a bírói kar tagjai, mint bármely más bírák, csak az eseteket elektronikus úton benyújtott dokumentumok alapján oldják meg, fenntartva a telefonos meghallgatás lehetőségét. Döntésük ugyanúgy köti a feleket és ugyanúgy kikényszeríthető, mint a „normál” bíróságok döntése.

A tanulmány szerint az új rendszernek két fő előnye van: egyrészt a megfizethető és felhasználóbarát szolgáltatásnak köszönhetően nő az igazságszolgáltatáshoz hozzáférők száma, másrészt pedig a bírósági eljárás sokkal gördülékenyebb lesz, nem mellékesen pedig jelentősen csökkennek a bíróság költségei is. A tervek szerint 2015-2016-ban még csak pilot formájában működne az új rendszer, 2017-től azonban már élesben. A tanulmány rögzíti, hogy a rendszer az EU fogyasztói alternatív vitarendezésre vonatkozó irányelvével és az online vitarendezésre vonatkozó rendeletével (lásd alább) összhangban készült, azzal azonos szellemiségben.

A távolabbi tervek között szerepel egy második és harmadik generációs HMOC, míg az első esetben „csak” videó technológiát és online előadói rendszert vezetnének be, a későbbiekben az első és második lépcsőfokon már mesterséges intelligenciát is bevetnének, csakúgy, mint bírói segítségként is.

Susskind hangsúlyozza, hogy „az online vitarendezés nem science-fiction. Számos példa van világszerte, amely az ODR valós értékét és jövőbeni lehetőségét igazolja.” (A nemzetközi példákért érdemes megnézni a tanulmány 4. pontját, amely az általunk is említett eBay mellett bemutat holland, kanadai, egyesült királyságbeli és német példákat is.)

photodune-7316488-regulation-word-cloud-concept-xs.jpg3. Alternatív vitarendezés előretörése az EU-ban

Az Európai Unióban 2013. májusában született meg a fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv és ezzel párhuzamosan a fogyasztói online vitarendezési rendelet. Az új irányelv a békéltető testületekre fogalmaz meg követelményeket, a tagállamoknak 2015. július 9-éig kell átültetniük. Az online vitarendezési rendelet lényege pedig a Bizottság által létrehozott online vitarendezési platform, amely segít abban, hogy a különböző tagállamokban letelepedett vitás felek jogvitájukat a megfelelő alternatív vitarendezési fórumon tudják tisztázni. A panaszos fél elektronikus úton, saját anyanyelvén, gyakorlatilag a kanapéján ülve intézheti az Unión belüli adásvétellel vagy szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos problémás ügyeit. A rendelet alkalmazására azonban még közel egy évet kell várnunk.

4. Az online vitarendezés esélyei Magyarországon

Magyarországon most zajlik az új polgári perrendtartás kodifikációja, melynek koncepcióját a Kormány januárban fogadta el. Nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy a jogalkotók valami hasonlóan nagyszabású ötlettel állnának elő, mint az angolok: a koncepció az alternatív vitarendezés vonatkozásában a mediációra, a permegelőző és peralternatíva funkcióban szereplő nemperes eljárásokra és a választottbíráskodásra utal (1. számú melléklet, VII. pont, 50. oldal). Ugyanakkor – az alternatív vitarendezéstől elvonatkoztatva – az új szabályozás kialakításának egyik központi kérdése a gyors és hatékony peres eljárás biztosítása, ahol az egyéb eljárás hatékonyságát elősegítő tényezők között az elektronizáció is felbukkan. A polgári perjogi kodifikáció során különös figyelmet kell szentelni annak, hogy az új technológiai megoldások milyen módon segíthetik a leginkább elérni kívánt célt, az eljárások gyorsítását, akként, hogy az nem jár az eljárási garanciák lebontásával.(lásd még: 9. számú melléklet, 89. oldal)

Nem valószínű, hogy innen már csak egy lépés az angoloknál bevezetni kívánt rendszer, de abban reménykedhetünk, hogy talán tíz éven belül nekünk sem kell már kisebb ügyekben bíróságra járni, hanem a nappaliból is beperelhetjük a szomszédot, amiért a kutyája kikaparta a veteményest.

(képek: stock photo, www.photodune.net)

A bejegyzés trackback címe:

https://lawyerupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr287243501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.