A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

3 kérdés, amit a jövő ügyvédeinek fel kell tenniük maguknak

2015. április 27. - lawyerup

A jogi egyetem elvégzés sokáig belépőt jelentett egy biztos megélhetést és karriert jelentő világba. Ma már ez nem így van és a jövőben még kevésbé lesz így.  A jogi hivatást érő kihívások sokasodnak, a jogászok azonban sokszor lassan reagálnak ezekre a kihívásokra, megnehezítve ezze a saját dolgukat is. A technológiai fejlődés, az átalakuló ügyféligények és elvárások olyan új kihívásokat jelentenek, amelyeknek a régi gondolkodásmóddal hosszú távon nem lehet megfelelni.  

Az amerikai National Law Journal legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államokban 2010 óta több mint 37 %-ot esett a jogi egyetemre jelentkezők száma.

Magyarországon annak ellenére, hogy a jogászképzés finanszírozása jelentősen átalakult és számos jogi területen jelentős versenyhelyzet alakult ki (elég csak arra utalnunk, hogy több, mint 10 ezer akítv ügyvéd van jelenleg Magyarországon), még mindig igen vonzóak az egyetemek jogi karai.

Ahogy Kenneth Grady egy friss blogbejegyzésében megállapította, a múltban ahhoz, hogy valaki kimagasló eredményeket érjen el az ügyvédi pályán, elsősorban három alapvető kritériumnak kellett megfelelnie: (i) megbízható jogi tudás megléte, (ii) kimagasló munkabírás, (iii) megfelelő személyiség az ügyfélszerzéshez.

Ezek a tulajdonságok vélhetően senkinek nem válnak a hátrányára, aki a jogi (ügyvédi) hivatást választja a jövőben, de messze nem lesznek már elegendőek. Lássuk, mik lehetnek azok a kérdések, amit mindenkinek érdemes megvizsgálnia, mielőtt jogi pályára lépne. (Lehet, hogy a már gyakorló jogászoknak, ügyvédeknek is érdemes elgondolkodniuk ezeken a kérdéseken a hosszú távú karrierjük érdekében.) A kérdések alapvetően az ügyvédi pályára vonatkoznak, de legalábbis részben más jogi szakmák művelőinek is szembe kell nézniük ezekkel a kérdésekkel.

photodune-3445735-law-student-and-lecturer-or-academic-xs.jpg

1. Mennyire vagyok nyitott az innovációra, és arra, hogy ne “csak” jogász legyek?

A jogász szakma, bár egyre repedeznek a védőbástyák, de sok tekintetben még mindig ellenáll az innovációnak. Ezt azonban már nem sokáig teheti meg, a jogi munkák egy részét kénytelenek leszünk átengedni szoftvereknek és ügyes applikációknak. Egyelőre főleg rutinfeladatokról és könnyen standardizálható tevékenységekről van szó, de később egyre több területen kell a gépi konkurenciával is számolnunk. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a jövő jogászaként fontos lesz, hogy ne csak a joganyagot tudja és értse, de ne idegenkedjen a technológiai újításoktól és ezeket a felhasználói szintnél magasabb fokon tudja alkalmazni. A Vanderbilt Egyetem például már egy külön képzéssel is reagál ezekre a változásokra. További jó példaként említhető a ReInvent Law Laboratory is, amely lényege, hogy a technológiai ismereteket a jogi egyetemi képzés tananyagával ötvözi. Ma már a Law Lab a világ minden pontjáról fogad be konferenciákat, ezért hívják „jogi TED” konferenciának. Az alkotók remélik, hogy a jog és a technológia ötvözésével az ügyvédek forradalmasíthatják szolgáltatásaikat. Az University of Colorado jogi karán pedig négy hetes technológiai gyorstalpalót indítottak jogászoknak. Ami mindenképpen pluszt ad egy sima szakjogászi képzéshez képest, hogy a diákok egy szemesztert eltöltenek egy startup vállalkozásnál, hogy élésben is tudják hasznosítani ismereteiket.

Fontos azt is látnunk, hogy nem feltétlenül csak a kezdő jogászokat érheti el a változás szele, gondoljunk csak bele, hogy egy néhány évtizede végzett jogász annak idején nem találkozhatott a 3D nyomtatás, a szoftverjog vagy éppen a drónok okozta jogi problémákkal. Nem voltak olyan gyakorlatok, ahol arra készítették volna fel a hallgatókat, hogy hogyan kell menedzselni az ügyvédnek egy M&A ügyletet, vagy HR-es ügyeket, stb.

2. Képes leszek az ügyfelekkel együtt változni?

Nyilván nem teljesen függetlenül az első kérdéstől, de azoknak a jogászoknak, akiknek a piaci versenyben kell helytállniuk (elsősorban az ügyvédek, jogtanácsosok), egyre kevésbé adatik meg a lehetőség, hogy ne kövessék az ügyfeleiket érintő változásokat és ne adaptálódjanak ők is ezekhez. Legyen szó akár az üzleti modell, a piac vagy az alkalmazott eszközök változásáról. Fontos az is, hogy - bár ennek már régen így kellene lennie - az ügyfelek igényeinek, az általuk folytatott tevékenységeknek a minél mélyebb és jobb megértése egyre inkább elengedhetetlen lesz. Ez kell ahhoz, hogy kellően magas hozzáadott értékkel bíró és az ügyfél igényeire szabott szolgáltatást tudjanak nyújtani a jogászok. Le kell számolni azokkal a közhelyekkel, hogy “én azért választottam a jogot, mert soha többet nem akarok matematikával foglalkozni”. A jogi elefántcsontoronyba való bezárkózás ideje lejárt.

Ez ahhoz is kell, hogy ne a részletekben vesszünk el, hanem a teljes képet is lássuk, mert - szintén kapcsolódva az első kérdéshez - a jogi kutatást elvégzi majd egy ügyes számítógépes program, de a megfelelő következtetéseket egyelőre egy jól képzett jogász jobban le tudja vonni ezekből az adatokból (ez sem lesz biztosan mindig így …).  

3. Képes vagyok elfogadni a szolgáltató szektor és a vállalkozói lét szabályait?

Ez a kérdés is az ügyvédeket érinti elsősorban, hiszen piaci versenyben kell megállniuk a helyüket. Az egyre élesedő verseny és a folyamatos változások megkövetelik, hogy az ügyvédek a jövőben ne úgy tekintsenek magukra, mintha teljesen külön  kaszthoz tartoznának, hanem el kell fogadniuk, hogy ők is szolgáltatást nyújtanak, ennek minden előnyével és hátrányával. Ez talán fokozottan igaz azokra, akik gazdasági, üzleti területen nyújtanak szolgáltatást, de igazából egyetlen ügyvéd sem húzhatja ki magát ez alól.

Jól mutatják ezeket a változásokat az ún. alternatív üzleti struktúrák megjelenése is, ami többek között éppen arra ad választ, hogy a jogi szolgáltatást hogyan lehetne hatékonyabban nyújtani.

Nyilván számos kérdést meg lehet még fogalmazni, de az biztos, hogy ezek olyan alapvető változásokra irányítják rá a figyelmet, amelyek nagyban átformálják azt a képet, amely jelenleg a jogász hivatásról a fejekben él.

A folyamat során persze a jogi egyetemeknek is szemléletváltásra van szükségük. Félő, hogy a jogi fakultások képzései között jelenleg kevés olyan akad, amely a mai kor jogi szolgáltatásaival is foglalkozik, mint például projektmenedzsment, folyamatkezelés és technológia. Ezen túlmenően - mint sok más egyetemi kar esetében - a jogi stúdiumoknak is speciális, gyakorlati oktatást (is) kell nyújtaniuk, olyat, amelyik lehetővé teszi, hogy a diákoknak versenyképes diploma legyen a kezükben. Mert hiába van valakinek egy summa cum laude diplomája, ha nem rendelkezik egyéb olyan képességekkel és készségekkel, amelyek a jövő ügyvédjétől (jogászától) alapkövetelménynek minősülnek majd.   

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

A bejegyzés trackback címe:

https://lawyerupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr867400188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2015.04.28. 00:18:47

Tréfásan kezdve: már az is nagy előrelépés lenne, ha a technika, a technológia és a műszaki tudományok kifejezések közti jelentéskülönbséget érezné valaki.

A posztban leírt követelmények teljesítésétől még messze van a hazai ügyvédi kar jórésze. Tapasztalatom, hogy ügyfeleim többségénél a szakmai legal complience folyamatok támogatását még egyszerű jogszabálykövetés szintjén sem tudják a vállalati jogászok elvégezni, mert az erre vonatkozó hazai és közösségi joganyag teljesen ismeretlen számukra. Így ezt a feladatot is jórészt a mérnököknek kell elvégezniük a saját munkájuk mellett, vagy helyette.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2015.04.28. 02:00:17

4. (Ha már a címben konkrétan ügyvédekről van szó.) Legyen-e hivatásom törvényszegők és gazemberek seggét megmenteni a teljesen indokolt szétrúgástól? Merthogy elméletileg a terhelt jogainak védelmezése nem ugyanaz, mint a büntetés alóli jogi kibúvók keresése. De hagyjuk.

A jogászok képzésében tegyék kötelezővé az alapfokú programozásoktatást! Aki tud programozni, az nem fog ellentmondásokkal és hézagokkal teli jogszabályokat alkotni vagy azokat ilyen módon használni. Hacsak nem kimondottan az a szándéka.

llipitik 2015.04.28. 03:10:17

hacsak nem...
oszt jónapot!

Rudi Kató 2015.04.28. 05:57:53

A leglénysegesebb kérdést még csak nem is közelíted! A tisztesség kérdése ami ma teljes mértékben kizárható az összes jogot végzett embenél! A bűnözők sorát a jog végzett szörnyek vezetik! Ők adják a megbizásokat és tippeket a végrehajtóknak! A legelső dolognak az jogász képzésnél és a pályára szándékozni menőknek a tisztességnek kell lenni az első számú követelménynek! Mindaddig amíg nem így cvan csak diplomás bűnözőkről léehet beszélni és nem jogászokról!

IPARTERVES 2015.04.28. 06:53:06

Lehet-e tisztességes egy jogász egy tisztességtelen társadalomban?
Rudi Kató válaszolj.

Teshow 2015.04.28. 08:08:13

@iparterves: igen, lehet, de akkor xarul fog élni.

A rendszerváltással egyidőben kezdtem ügyvédkedni, az akkor újjáalakuló versenyszférában. A postban említett kihívásokkal elég korán szembesültem, és - ki merem jelenteni - alkalmazkodtam hozzá. Több "cégemnél" aktívan vettem részt a HR munkában, cégépítő csapatoknak lehettem tagja, illetve több szakterületben (pl. építőipar több ága, hajózás, stb.) mélyedtem el olyan szinten, hogy a gyakrabban előforduló szerződéses (többnyire hibás teljesítés - mert hisz mi jut el a jogászhoz?) ügyben műszaki segítség nélkül egész jól boldogultam.
Na, ezekre NINCS ma szükség itthon. A szakmaiság helyett az "erőből jogászkodás" vette át a helyét. Vastag bőr és jó kapcsolatok. Sajnos leginkább politikai kapcsolatok, és ez a szakmaiságot - ezzel magát az egész szakmát - hallatlan mértékben devalválja.