A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

Határok nélkül online. A Digitális Egységes Piac.

2015. május 27. - lawyerup

Az egységesülő piac a folyamatban lévő európai integráció egyik legfontosabb területe. Úgy tűnik, hogy az egységes európai piac további erősödése már elkerülhetetlenül igényli, hogy a folyamat a digitális gazdaság tekintetében is magasabb fokozatban folytatódjon. Az Európai Bizottság 2015. május 6-án mutatta be a digitális egységes piac létrehozását célzó terveinek részleteit, amely egyike a Jean-Claude Juncker vezette testület kiemelt prioritásainak. A digitális egységes piac kialakításáról szóló stratégiai dokumentumban foglaltak szerint a Bizottság célja, hogy eltörölje a tagállamok közötti „digitális megosztottságot”.

photodune-7826000-businessmen-holding-two-puzzles-to-connect-s.jpg

Mi az a digitális egységes piac? Miért van szükség erre?

A dokumentum bevezetésében rögtön felmerül, hogy miért is van szükség digitális egységes piacra. A kutatásokból kiderült többek között, hogy az internetes akadályok miatt a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz: csak 15 százalékuk vásárol másik uniós tagállamból online. Ennél is nagyobb baj, hogy a vásárlás legfőbb akadálya a bizalom hiánya a más tagországból való vásárlással szemben. Az sem elhanyagolható tény, hogy az internetes és az induló vállalkozások nem tudnak teljes mértékben profitálni az online növekedési lehetőségekből: csak 7 százalékuk folytat értékesítést másik tagállamban. Mindezt akkor, amikor a technológiai lehetőségek jóval magasabb arányt is lehetővé tennének. Ezenfelül az üzleti szféra és a kormányzatok sem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. A terv célja nem is lehet más, mint az eltérő szabályozások miatt előálló akadályok lebontása és a most még széttöredezett 28 nemzeti piac összeolvasztása. Amint az a kiadott sajtóközleményből is kiderül, a teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá az európai gazdasághoz és többszázezer munkahelyet teremtene. Nem beszélve arról, hogy a digitális verseny jobb szolgáltatásokhoz és kedvezőbb árakhoz vezetne.   

Stratégiai lépések három pillér mentén

A stratégiában foglaltakat a Bizottság három pillérre építve kívánja megvalósítani. Ezek: a fogyasztók és a vállalkozások digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése; egy kiváló minőségű és nagy teljesítményű digitális infrastruktúra létrehozásához elengedhetetlen feltételek megteremtése és a digitális gazdaságban rejlő növekedési potenciál maximalizálása. Az uniós testület az említett három területen összesen 16 konkrét jogszabályra kíván javaslatot előterjeszteni a következő két évben.

Az első pillér keretében Bizottság számos akadálymentesítő lépést tervez a határokon átnyúló e-kereskedelem megkönnyítésére - ezt jól tükrözi az is, hogy az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok lebontására Juncker-ék nyolc jogalkotási kezdeményezést nevesítettek. A cél, hogy a tagállamonként eltérő megközelítések egységesítésével megvalósulhasson a digitális értelemben vett egységes európai uniós kereskedelmi térség. Ezek közé tartozik például az internetes vásárlásról szóló szerződések és a fogyasztóvédelmi jogok uniós szinten történő harmonizálása, függetlenül attól, hogy milyen terméket kívánunk vásárolni az interneten. E téren persze már eddig is sok lépés történt, de mindenképpen fontos, hogy ez a terület továbbra is kiemelt figyelmet kapjon.  

Szintén az első pilléren belül szerepel egy modernebb, európaibb szerzői jogi keretszabályozás megalkotásának igénye. A szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak EU-n belüli hordozhatósága jelenleg akadályokba ütközik, ezért a szabályozást új alapokra kell helyezni. (A digitális szolgáltatások másik tagállamba való értékesítésének egyik legnagyobb akadálya éppen a szerzői jogi korlátozásokban keresendő.) A Bizottság - a tervek szerint - néhány hónapon belül, azaz 2015 végéig jogalkotási javaslatot nyújt be a nemzeti szerzői jogi szabályozások további harmonizálása érdekében.

A kereskedelem egyik legnagyobb akadálya lehet a tagállamok eltérő adózási szabályozása. Egy korábbi reform eredményeképpen már 2015. január 1-jétől az elektronikus hírközlési, műsorszórási és egyéb elektronikus szolgáltatások tekintetében a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamban kell megfizetni az ÁFÁ-t. Korábban a szolgáltató székhelye határozta meg az adózási kötelezettséget. A határokon átnyúló kereskedelem egyik kerékkötője lehet az adminisztrációs költség, amelyet éppen az okoz, hogy a vállalkozásoknak különböző tagállami adózási szabályoknak kell megfelelniük.    

A második pillér (mely „A digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése” címet viseli) foglalkozik többek között a távközlési szabályozás jelentős átdolgozására vonatkozó javaslatokkal, az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozás és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatával.

A stratégia egyik legnagyobb vitát kiváltó és leglényegesebb pontja talán az elektronikus hírközlési szabályozás reformja, melynek elsődleges célja a hatékony verseny feltételeinek garantálása. A Bizottság nagyobb fokú harmonizációt sürget, ezért az első lépésnek az egységes távközlési piacról szóló rendelettervezet (TSM – Telecoms Single Market) mielőbbi elfogadását jelöli meg.

A stratégia harmadik pillére a csodás cím („Az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása”) mellett olyan javaslatokat tartalmaz, mint az európai szabad adatáramlási, vagy az európai felhő kezdeményezés, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.

A stratégia utolsó pontja foglalkozik az e-kormányzati cselekvési tervvel, melynek lényege az európai vállalkozói nyilvántartások összekötése, a nemzeti rendszerek átjárhatósága és az egyszeri adatközlés előmozdítása. A „csak egyszer” elnevezésű kezdeményezés 2017-re körülbelül 5 milliárd euró évi megtakarítást eredményezhet a bütokrácia visszaszorításával.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta az agendával kapcsolatban: „Ma lefektetjük Európa digitális jövőjének alapjait. Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek a határok nem jelentenek akadályt, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre. Azt akarom, hogy függetlenül attól, hogy Európa-szerte minden fogyasztó a lehető legjobban járjon és minden vállalkozás a lehető legszélesebb piacot tudja elérni. Pontosan egy évvel ezelőtt azt ígértem, hogy egyik kiemelt prioritásom lesz a teljes mértékben megvalósuló digitális egységes piac. Ma beváltjuk ezt az ígéretet.”

Reméljük, hogy a digitális egységes piac nem marad csak egy 16 pontból álló javaslatcsomag, hanem a jól csengő prioritásokon túlmutatva a gyakorlatban is megvalósul.

Mit jelent mindez az ügyvédek számára?

A digitális egységes piac számos új lehetőséget hordoz a jogászok számára is, hiszen a tagállamok közötti élénkülő kereskedelem megfelelő jogi szolgáltatásokat is kíván. A piac megfelelő működése jogbiztonság és a joghoz jutás egyszerűsödése nélkül elképzelhetetlen. Korábbi kutatások alapján egyértelműen látszik, hogy a határon átnyúló jogügyletek során jelentős nehézséget okoz a megfelelő jogi szolgáltatás megtalálása egy másik tagállamban.

Éppen ezért a jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeknek is fel kell venniük a kesztyűt és a digitális egységes piachoz illeszkedően digitális jogi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, illetve megtalálhatóvá és elérhetővé kell válniuk az online kutakodó ügyfelek részére.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lawyerupdate.blog.hu/api/trackback/id/tr427494408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.