A HVG.hu-n október 1-én jelent meg interjú, Paul Rawlinsonnal, aki a Baker McKenzie ügyvédi iroda globális vezetője. Az interjúban többek között szó volt arról is, hogy eljöhet-e a robotügyvédek kora, illetve mire használhatók a jogi során már ma is a technológiai újítások.

A témával már mi is több alkalommal foglalkoztunk itt a blogon (például itt és itt), de érdekes látni, hogy egy globális ügyvédi iroda napi munkájába hogyan épülnek be a technológiai újítások és ez miként hat az ügyvédi munka jövőjére. A nagy mennyiségű információ feldolgozásában már ma is jelentős mértékben lehet támaszkodni a technológia nyújtotta lehetőségekre, és egyre közelít az az idő, amikor a jogi elemző munkában is nagyobb szerepet kapnak a gépi megoldások.  

Az interjú egyébként érdekes megállapításokat tartalmaz a Brexit jogi vonatkozásairól is.

Az elmúlt időszakban több globális kibertámadás is borzolta a kedélyeket. Először májusban a WannaCry bénította meg számos cég működését, most pedig egy újabb zsarólóvírus, a PetrWrap jelent fenyegetést az IT rendszerekre. Bár a friss hírek szerint talán megvan a védekezés módszere az újabb támadással szemben (legalábbis a gépek tartalmának titkosítása megelőzhető és a vírus további terjedése gátolható), ugyanakkor az újabb incidens rávilágít annak jelentőségére is, hogy az ügyvédeknek fokozott körültekintéssel kell eljárniuk ügyfeleik adatai védelmében. Ezt támasztja alá az is, hogy - a hírek szerint - a legújabb zsarólóvírus ügyvédi irodát is elért.

Korábban a blogon már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mit tehetnek az ügyvédek az ügyfeleik adatai védelme érdekében, milyen - általában egyszerű - lépésekkel növelhetik jelentősen az adatbiztonságot. A globális kibertérben könnyen söpörhetnek végig a mostanihoz hasonló támadások, így fel kell készülni arra, hogy az említett példák nem elszigetelt esetek, hanem egy folyamat részei, amely folyamatosan kihívás elé állítja a kezelt adatokat megvédeni szándékozókat.

Az új európai adatvédelmi rendelet (GDPR) kapcsán mostanában sok szó esik az adatvédelemről és adatbiztonságról és éppen az ilyen esetek mutatják meg, hogy milyen fontos témáról van szó. Nem elég azonban ezekről a kérdésekről beszélni, hanem cselekedni kell. Az ügyvédi munka elképzelhetetlen adatok nélkül. Ha az ügyvéd hozzáférése megszűnik az emailjeihez, az elektronikusan kezelt dokumentumokhoz, az ügyvédi munka ellehetetlenül. További beláthatatlan károkat okozhat az is, ha az ügyvéd által kezelt bizalmas adatok nyilvánosságra kerülnek vagy azokhoz illetéktelenek férhetnek hozzá. Éppen ezért fontos, hogy az ügyvédek áttekintsék saját számítástechnikai rendszereiket és minden lehetséges lépést megtegyenek a támadások megelőzése, illetve a lehetséges károk minimalizálása érdekében. A megteendő intézkedések sokfélék lehetnek, de biztos, hogy közöttük van a biztonsági mentések rendszeres készítése, az információk megfelelő védelme (pl. jelszavak, titkosítás által).

A héten több olyan törvényjavaslat is benyújtásra került az Országgyűléshez, amelyek alapjaiban érintik az ügyvédi működést. Az igazságszolgáltatást és az ügyvédi működést érintő számos változás nyilvánvalóan kapcsolódik az új Polgári Perrendtartás 2018. január 1-ei hatálybalépéséhez, de ezen túlmutató jelentősége is van.

Természetesen kiemelkedik az új ügyvédi törvényre vonatkozó javaslat, amely a jelenleg hatályos ügyvédi törvényt váltaná fel teljes egészében. Az új ügyvédi törvény - elfogadása esetén - 2017. október 1-jén lép hatályba. Az új ügyvédi törvény elfogadása esetén felülvizsgálatra szorulnak majd egyes kamarai szabályzatok is, különös tekintettel az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzatra.

Emellett a Parlament előtt van az új választottbírósági törvény javaslata, valamint egy, a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat is. A közhiteles, elektronikus és az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető általános meghatalmazások országos nyilvántartása mindenképpen fontos és üdvözlendő lépés, hiszen áttekinthetőbbé, egyszerűbbé és hatékonyabbá teheti az általános meghatalmazások alkalmazását, valamint él a technológiai fejlődés kínálta előnyökkel.

Az új választottbírósági törvény érinti az állandó választottbíróságok rendszerét (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság a Kereskedelmi Választottbíróság nevet kapja és a törvény a hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet, a külön törvények alapján a Sport Állandó Választottbíróság, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek képeznének ez alól kivételt), valamint UNCITRAL modelltörvény 2006-os módosítására és a gyakorlatra tekintettel is több módosítást tartalma a hatályos Vbt.-hez képest (pl. rendelkezik a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követő eljárásrendről és a megteremti az eljárásba való beavatkozás lehetőségét is). Az új választottbírósági törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép majd hatályba, illetve egyes rendelkezései 2018. január 1-étől hatályosak. Az új törvény rendelkezéseit a 2018. január 1. napján és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell majd alkalmazni.

Április 12-én benyújtásra került egy, a Cégtörvény módosítására irányuló törvényjavaslat. Az elsőre technikainak tűnő javaslat mögött azonban nagyon is érdekes és az európai egységes piac szempontjából jelentős megfontolások húzódnak meg. A javaslat ugyanis a 2012/17/EU Irányelv implementálását célozza, amely célja, hogy megteremtse „az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszert” (Business Registers Interconnection System, BRIS). A BRIS 2017. június 8-án indul el, így a javaslat szerint a Cégtörvény is ezzel a hatállyal módosulna.

A BRIS lehetővé teszi, hogy

• az egyes tagállamokban nyilvántartásba vett cégekre vonatkozó információkhoz uniós szinten hozzá lehessen férni, továbbá

• megvalósuljon az uniós cégnyilvántartások közötti elektronikus kommunikáció. Ennek keretében a cégnyilvántartások információt cserélhetnek a külföldi fióktelepekről és a vállalkozások határokon átnyúló egyesüléseiről.

2017 januárjában az Európai Bizottság olyan javaslatcsomaggal állt elő, amely az országok közötti átjárhatóságot kívánja könnyebbé tenni a szolgáltató szektor szereplői számára. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató szektor az EU GDP-jének 70%-át adja, minden ezen a területen elért versenyképességet növelő intézkedés jótékony hatással lehet a gazdasági fejlődésre és a foglalkoztatásra is.

A javaslatcsomag több eleme is érinti az ún. szabályozott szakmákat (köztük az ügyvédi hivatást is). Az egyik kitűzött cél, hogy az egyes tagállamokban megállapított, bizonyos szakmák tekintetében alkalmazandó korlátozások, illetve képzettségi előírások alkalmazására egy "arányossági teszt" (proportionality test) figyelembevételével kerüljön sor. A tagállamoknak tehát arra kell törekedniük, hogy az előírások, korlátozások valóban szükségesek és kiegyensúlyozottak legyenek. A Bizottság ennek az "arányossági tesztnek" az elvégzéséhez készített elő egy iránymutatást (irányelvi formában), hogy a szabályozott szakmákat érintő nemzeti szabályok megalkotása, illetve megváltoztatása esetén hasonló szempontok szerint és átláthatóan mérlegeljenek a szabályozók.    

A javaslatcsomag másik eleme konkrétan érint néhány szabályozott szakmát (pl. építészek, mérnökök, adótanácsadók, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők) és intézkedési javaslatokat fogalmaz meg egyes esetekben az összes tagállam, más esetekben pedig egyes tagállamok számára. Az ügyvédeket érintő fejezet áttekinti a tagállamok vonatkozó szabályozásában meglévő hasonlóságokat és főbb különbségeket és két olyan ajánlást is megfogalmaz, amely valamennyi EU tagállamot érint. Az első ajánlás szerint meg kellene határozni az ügyvédi tanácsadás fogalmának határait, hogy egyértelmű legyen milyen tanácsadási tevékenységet végezhetnek csak ügyvédek és melyeket más szolgáltatók, különös figyelemmel az online szolgáltatásokra. A másik ajánlás pedig az ügyvédi tevékenység folytatásának jogi formájára és a tulajdonosi körre vonatkozó előírásoknak a felülvizsgálatára hív fel. Nevezetesen, hogy ezen előírások által szolgálni hivatott célokat (különös tekintettel az ügyvédi függetlenségre) mennyire szolgálják ezek az előírások.   

Érdemes röviden említést tenni a javaslatcsomag harmadik eleméről, az ún. Európai Szolgáltatási e-kártyáról (European Services e-card). Ennek a célja az lenne, hogy a szolgáltatók számára egyszerűbbé váljon a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása, illetve az ehhez kapcsolódóan elvégzendő adminisztratív feladatok teljesítése. Az e-kártya a szolgáltatás nyújtásának tagállami feltételeit nem írná felül, de egyszerűbbé tenné az ügyintézését egy saját tagállami ügyintézési pont beiktatásával, ahol a szolgáltató a saját nyelvén intézhetné a külföldre irányuló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos ügyeit.

A hosszú hónapok óta húzódó bizonytalanság után, az elmúlt napokban néhány konkrétum körvonalazódni látszik a Brexittel kapcsolatban. Megszületett a parlamenti jóváhagyás a kilépési folyamat megkezdéséről és a brit kormány közzétette az ún. Fehér Könyvet a Brexit kapcsán követendő stratégiája főbb sarokpontjairól.

Ahogy közeledik a kilépési folyamat tényleges megkezdése (március végéig várható az Európai Unióról szóló szerződés 50. Cikke szerinti szándék bejelentése), úgy egyre több szektor tekintetében látnak napvilágot különböző előrejelzések a Brexit rövidebb és hosszabb távú hatásairól. Ennek során érdekes felmérés jelent meg a Nagy-Britanniában működő startupok Brexittel kapcsolatos várakozásai tekintetében is.

A megkérdezett cégek több, mint ötöde készül arra, hogy irodát nyisson az Unió területén belül és 10 %-uk azt is fontolgatja, hogy a központját is áthelyezze a kontinensre. Attól ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy Nagy-Britannia és azon belül is London elveszíti meghatározó szerepét az európai startup közösségben, de az egyéb európai startup központok vélhetően igyekeznek majd minél csábítóbb feltételeket teremteni, hogy magukhoz édesgessék a távozáson gondolkodó brit startupokat. A "fintech" területén 2016-ban egyébként első alkalommal fordult elő, hogy a német cégek több befektetést kaptak, mint a brit vetélytársaik.  

Az aggodalmakat elsősorban az okozza, hogy a négy alapszabadság elvesztése miatt nehezebben juthatnak majd anyagi és humán erőforráshoz is a nagy-britanniai startupok, illetve, hogy nehezebbé válik a teljes európai uniós piachoz való hozzáférésük. Különösen fájó lehet, hogy a közös piacról való kiszorulás a startup közösség legfontosabb mozgatórugója, a tehetséges, innovatív munkaerő szabad áramlását és mozgását is megnehezíti. Ez pedig nagyon komoly érvágást jelenthet egyes szektorokban, ahogy ezt a technológiai cégeknek az amerikai beutazási tilalom kapcsán megfogalmazott aggodalma kapcsán is láthattuk.  

Az elmúlt napokban sorra látnak napvilágot olyan hírek, amelyek az önvezető autózás (egyre) rövidebb távú jövőjéről szólnak. Persze a téma már hosszabb ideje napirenden van, de nehéz nem észrevenni, hogy a technológia már megint egyre türelmetlenebbül kopogtat a jogi szabályozás ajtaján és bizony még egyáltalán nem nyílt kapukat dönget...

De miről is olvashattunk mostanában, ami azt jelzi, hogy a jogi szabályozás terén rövidesen jelentős lépéseket kell tenni:

• Az egyik legnagyobb publicitást természetesen az igazi Vasembernek kikiáltott Elon Musk megnyilvánulásai élvezik a témában. A Tesla épp most állt elő mestertervével, amelynek egyik fontos pillére, hogy a járművek legyenek önvezetők. Még az sem szegte kedvüket, hogy az első robotpilóta módban történt halálos baleset az ő nevükhöz köthető.  
• Megjelent egy átfogó tanulmány az önjáró autók elterjedésének lehetőségeivel és a várható forgatókönyvekkel kapcsolatban. A tanulmány megállapításai azt vetítik előre, hogy az önvezető autók terjedése a közeljövőben megtörténik.
• Magyarország is jelentős szerepet játszhat ezen a területen, több fontos piaci szereplő is tevékenykedik nálunk.  
• A Mercedes már önvezető buszokat tesztel Hollandiában.

Biztosan lehetne folytatni a sort, de az nehezen vitatható, hogy számos olyan hírről van szó, amelyek külön-külön, de még inkább együtt nagyon erősen egy irányba mutatnak.

De mi az ami a technológia elterjedését egyelőre hátráltathatja?

Tegnap az Európai Bizottság elfogadta az ún. Privacy Shield-et, amely az EU-ból az USA-ba történő adattovábbítás Safe Harbor-t felváltó keretrendszere.

Az előzményekhez tartozik, hogy az Európai Bíróság tavaly októberben a Schrems-ügyben hozott ítéletével,  érvénytelennek nyilvánította az ún. Safe Harbor határozatot. Ezt követően lázas munka kezdődött az adattovábbítás új keretrendszerének megteremtésére. Ennek eredménye lett az idén februárra elkészült Privacy Shield néven futó határozattervezet. Ezt követően a 29-es munkacsoport véleményét, az európai adatvédelmi biztos álláspontját és az Európai Parlament határozatát is figyelembe véve még finomításra került a rendszer, amely a mostani bizottsági jóváhagyást követően rövidesen élesben is bemutatkozhat.

A Privacy Shield - ahogyan egy korábbi bejegyzésünkben is összefoglaltuk - az alábbi főbb alapelvekre épül:

• a vállalatokra vonatkozó szigorú kötelezettségek és határozott végrehajtás;
• egyértelmű biztosítékok és átláthatósági kötelezettségek az amerikai kormányzati hozzáférésre nézve;
• hatékony jogorvoslati lehetőségek megteremtése; valamint
• éves felülvizsgálat.

A június 23-i népszavazás óta a Brexit-től hangos a sajtó. Szinte minden nap érkezik valamilyen elemzés, jóslat, találgatás arra vonatkozóan, hogy a Brexit miképpen érinti a gazdaságot, a kereskedelmet, a munkavállalást és még számos más területet. Érdemes talán azon is elgondolkodni, hogy

a Brexit mit jelenthet az ügyvédek és a jogi piac számára?

Túl sok konkrétum még nincs a brit kilépés kapcsán hiszen a kilépési szándék hivatalos bejelentése is csak őszre várható, így a kilépéshez elvezető tárgyalási folyamat is csak később indulhat el. A Brexit hatásáról általában és a jogi piacok vonatkozásában is akkor lehet majd biztosabbat mondani, amikor körvonalazódik, hogy pontosan milyen menetrend szerint és milyen feltételek mellett valósul meg a kilépés, továbbá, milyen viszonyrendszer váltja fel az EU és Nagy-Britannia között a tagsági viszonyt.

Az első jóslat, amit a jogi piac kapcsán tehetünk a kilépésre tekintettel, hogy az elkövetkező hónapok bizonytalansága visszavetheti a vállalatfelvásárlási tranzakciókat. Szakértők legalábbis azt várják, hogy az ügyfeleket kivárás jellemezheti majd a következő időszakban, ugyanakkor a font esése esetleg vevőket is csalogathat a brit piacra.

Az M&A tranzakciók tekintetében a kivárás, illetve visszaesés nyilván az e területen aktív ügyvédeket is kényelmetlenül érintheti, ugyanakkor számos vélemény szerint a jogászok sokat profitálhatnak majd a Brexit körüli számos jogi kérdéshez nyújtandó jogi tanácsadás kapcsán. Egyes angol ügyvédi irodák már most "forró vonalat" létesítettek ügyfeleik számára, hogy segítsék őket a felmerülő kérdések megoldásában.

Számos érdekes és komoly kihívást jelentő kérdés vetődik fel, amelyekre ma még lehetetlen választ adni, ugyanakkor az elkövetkező években megoldást kell rájuk találni. Ilyen például a határon átnyúló szolgáltatások helyzete, amely tekintetében az EU-n belül, illetve a harmadik országba, illetve országból nyújtott szolgáltatások között jelentős különbség lehet. Komoly kihívások merülhetnek fel a szellemi alkotások területén, hiszen számos védjegy európai uniós bejelentés alapján élvez védelmet az Egyesült Királyságban is, nemzeti bejelentés nélkül. Széles körben harmonizált a brit versenyjog is, így a kilépést követően nagy kérdés, hogy e téren milyen változások mennek majd végbe. Jelentős szabályozási aktivitás jellemző az EU-ra a fogyasztóvédelem területén. A kilépéssel e téren is más irányba indulhatnak majd a britek. Hosszan lehetne még sorolni az érintett területeket, ugyanakkor egy biztos, még egy sok tekintetben külön utas EU-tag kilépése is millió kérdést vet fel a jövőt illetően, amelyek megválaszolásában a jogászoknak is számos feladata lesz.

A kilépés érdekes aspektusa lesz a jogászok szempontjából, hogy azon ügyvédek, akik közösségi jogászként Nagy-Britanniában praktizálnak, illetve azon angol, skót és északír ügyvédek, akik közösségi jogászként más EU tagállamban folytatják a hivatásukat, miként működhetnek a kilépést követően. (Az érintettek száma meghaladja az ezret az elérhető adatok alapján.) 

A jog területén megjelenő innovációk iránt fogékonyak fejében pedig felvetődhet az a kérdés is, hogy az EU-n belül talán leginnovatívabb, a technológia fejlődésével leginkább lépést tartó jogi piac kiválása milyen hatást gyakorol majd az európai jogászi szakmát érintő innovációra és megújulásra?

Jó nagy követ hajított az Európai Bíróság tavaly októberben az Atlanti-óceán vizébe a Schrems-ügyben hozott ítéletével, amelyben a Bíróság érvénytelennek nyilvánította az Európai Bizottság Safe Harbor (biztonságos kikötő) határozatát. A Safe Harbor rendszer biztosította ugyanis, hogy az EU és az USA között viszonylag könnyen lehessen adatokat továbbítani. A Safe Harbor határozat elkaszálásával a cégeknek nem maradt más választásuk, mint a kötelező szervezeti szabályozás (binding corporate rules, BCR) vagy ún. modellszerződések (általános szerződési feltételek, standard contractual clauses) alkalmazása. Ám az ítéletet követően lázas munka indult a Safe Harbor keretrendszer pótlása érdekében és úgy tűnik, hogy a február eleji elvi megállapodást követően, február végére megszületett a Privacy Shield (adatvédelmi pajzs) néven futó határozattervezet is.