A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

Minden héten háború?

2016. január 19. - lawyerup

Az Uber alkalmazás körül ismét fellángoltak az indulatok Budapesten, amikor taxisok zárták le a belváros forgalmas csomópontját, hogy nyomatékot adjanak követelésüknek az Uber és a hozzá hasonló szolgáltatások betiltására vonatkozóan. A közösségi gazdaság által gerjesztett problémákról és az ehhez kapcsolódó szabályozói kihívásokról korábban már több blogbejegyzésben is írtunk.

Most, az Uber és a taxisok vitájánál, az innováció híveinek és a korrekt versenyfeltételeket követelők összecsapásánál egy tágabb összefüggésre szeretnénk utalni. Egy friss hír szerint az elkövetkezendő öt évben a mesterséges intelligenciának köszönhetően jelentős változásokon mehet keresztül a munkaerőpiac. A tendencia egyáltalán nem új az Uberrel szembeni heves kifakadás láttán azonban mindenképpen elgondolkodtató:

mire számíthatunk a jövőben, ha a mesterséges intelligenciának köszönhetően csak öt éves távlatban (azaz 2020-ig) akár 7 millió munkahely szűnhet meg világszerte?

A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) becslése szerint a technológiai fejlődés ugyanakkor 2 millió új munkahely létrejöttéhez is hozzájárulhat. Bár a taxisokhoz képest sokan jóval kisebb érdekérvényesítő erővel rendelkeznek (forgalmas utakat viszonylag kevesen tudnak hosszú órákig/napokig blokkolni), de egyre gyakrabban találkozhatunk majd a munkájukat, megélhetésüket féltő egyes csoportok felhördülésével a munkaerőpiacot érintő átalakulás kapcsán.

Tovább

Az európai adatvédelem új korszaka

Kis lépés az embernek, de nagy lépés az európai adatvédelmi rendszernek. Ezzel is nyugtázhatjuk, hogy 2015. december közepére megszületett az új adatvédelmi rendelet kompromisszumos szövege, amely a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament számára is elfogadható.

Miért fontos ez?

Többek között azért, mert így 2016 tavaszán elfogadásra és kihirdetésre kerülhet az új adatvédelmi rendelet, ami végre felválthatja az 1995-ben, azaz 20 éve elfogadott irányelvet és további lendületet adhat a egységes digitális piac építéséhez. Bár a rendelet vélhetően csak 2018 tavaszán - azaz kb. 2 év felkészülési idővel - lép majd hatályba, de nagyon fontos lépést jelent abba az irányba, hogy az új technológiai kihívásokra is válaszképpen egységesebb adatvédelmi jogalkalmazás legyen az Európai Unió területén.

photodune-7172127-security-concept-key-and-data-protection-xs.jpg

Tovább

Milyen technológiai trendekre készüljenek a jogászok 2016-ban?

Közeledik az év vége és ilyenkor elkerülhetetlen, hogy a visszatekintés mellett előkerüljenek a varázsgömbök és próbáljuk kifürkészni mi várhat ránk a közeljövőben. Nincs ez másként a jogi szolgáltatásokat érintő technológiák kapcsán sem, egyre-másra találkozhatunk a jogi piacot érintő technológiai trendeket megjósolni igyekvő írásokkal. Az alábbi posztban ezekből emelünk ki néhányat.

A Legaler blogon megjelent friss írás az alábbi öt területen vár izgalmas fejlődési lehetőséget 2016-ban:

  • Az első terület a big data, amely a jogi piacok kapcsán is egyre szélesebb körű felhasználási lehetőségekkel kecsegtet.
  • A jogi folyamatok automatizálása és az innováció is elmaradhatatlan lesz a jogi szakma képviselői számára. Halkan jegyezzük meg, hogy ezeken a területeken a magyar ügyvédek, jogászok számára is bőven akad tennivaló.... 
  • A projektmenedzsment szemlélet tovább hódít (erről mi is írtunk korábban). Az ügyfelek igénye az árazás tekintetében megjelenő rugalmasságra vélhetően 2016-ban is fennmarad, ez pedig új árazási megoldásokat és díjstruktúrákat eredményezhet a jogi szolgáltatások piacán. (Lényegében nincs újdonságról szó, hiszen például Richard Susskind évek óta beszél erről a folyamatról.) Folytatódik tehát az ügyfelek korszaka.
  • Sorra nyithatnak a kisebb, egyes jogterületekre specializálódó irodák. Nyílván a magyar piac sok tekintetben eltérő jellegzetességekkel rendelkezik, mint a nagyobb angolszász jogi piacok, ugyanakkor a specializációnak nálunk is egyre nagyobb szerepe lehet, ahogy erről a LawyerUpdate blog egyik első posztjában is írtunk.  
  • A kommunikáció és az együttműködés jelentősége tovább erősödik. A kommunikáció alatt több egymástól független trendet is érthetünk, az egyik, amint arra, a hivatkozott blogbejegyzés is utal, hogy fontos marad természetesen a kommunikáció biztonsága, de ezen túlmenően azt se felejtsük el, hogy emellett a marketing célú, az ügyfeleknek értékes tartalmat adó online kommunikáció is megőrzi, sőt tovább növeli jelentőségét 2016-ban is.

Bár nem kifejezetten a jogászokat érintő technológiai trendekre vonatkozó írás, de érdekes gondolatokat tartogat Robert Ambrogi blogbejegyzése is a LinkedIn ügyvédek általi használatáról. Ez tágabb kontextusban azt a kérdést is felveti, hogy milyen online kommunikációs eszközökre érdemes az ügyvédeknek időt fordítaniuk 2016-ban és melyekre nem.

Már nem kell sokat aludnunk, hogy lássuk, mi és hogyan valósul meg a fentiekből 2016-ban!       

Új (jogászi) szakmák születése

Ha a jogászi hivatásra vagy a jogászok által klasszikusan betöltött pozíciókra gondolunk, általában az ügyvéd, bíró, ügyész ugrik be elsőnek. Egy kis további gondolkodás után eszünkbe juthatnak a vállalti jogtanácsos, illetve egyes közigazgatásban meglévő jogászi munkakörök is.

A technológia fejlődése azonban nem csak veszélyt jelent egyes szakmákra, amint azt Keynes más a 30-as években, a technológiai munkanélküliség fogalmával leírta, hanem új lehetőségeket, újabb állásokat teremt. Az Airbnb-nek köszönhetően sokan válnak szállásadóvá, akár főállásban is, holott korábban nem sok keresnivalójuk volt a vendéglátásban, néhány éve az online hirdetések kimerültek bannerek alkalmazásában, ma pedig az online marketing szakemberek egyre keresettebbekké válnak. A Thomas Freytől származó találó megállapítás szerint, a 10 éves időtávon belüli legkeresettebb állások 60%-a ma még nem is létezik. Frey össze is gyűjtött előbb 55, majd 162 munkakört a jövőből.

Vajon mindez hogyan érinti a jogászi hivatást? Milyen új munkakörök megjelenésére számíthatunk? Mit tanuljanak azok, akik hosszú távon a jogi pályán képzelik el a boldogulásukat?       

A technológia fejlődésével és az informatikai eszközöknek egyre mélyebb beépülésével a jogi folyamatokba, egyre több olyan szakemberre lesz szükség, akik mindkét területen otthonosan mozognak, azaz felkészült jogászok, azonban az informatikai tudásuk is messze meghaladja a felhasználói szintű ismereteket. A két terület ötvöződése révén születhetnek majd egyre jobb és hatékonyabb eszközök a jogászi munka támogatására és egyes esetekben a jogászok közreműködésének kiváltására. Richard Susskind 2013-as könyvében, a Tomorrow's Lawyersben (A jövő ügyvédei) össze is gyűjt számos lehetséges új munkakört, amely nyitva állhat a jogászok számára a jövőben. Susskind szerint megjelennek majd a jogi folyamatokat átlátó és ezek alapján szoftvereket tervező mérnökök, akik a jogi információk és tudásanyag felhasználóbaráttá tételét, illetve sztenderd folyamatokba való beépítését végző szakemberek lesznek (legal knowledge engineer), de egyre gyakrabban találkozunk majd jogi projektmenedzserekkel is. Az online vitarendezés elterjedése is kitermeli majd a specialistákat, akik segítenek az ügyfeleknek eligazodni az online vitarendezés dzsungelében (ODR practicioner). 

A sor folytatható lenne, de talán ez a néhány példa is érzékelteti, hogy a jogi munka is átalakulóban van és új pozíciók, munkakörök jelennek meg a jogászi feladatok ellátása kapcsán. Az is borítékolható, hogy - sok más hivatáshoz hasonlóan - a jogászok sem kerülhetik el, hogy egyre mélyrehatóbb informatikai ismeretekkel vértezzék fel magukat, különben nehezen tudnak majd lépést tartani a hivatásukra is leselkedő kihívásokkal.

Az új szakmák megjelenése pedig kihívást intézhet majd a jogászi hivatás hagyományos gyakorlási formáinak is, azaz hozzájárulhat az alternatív üzleti struktúrák terjedéséhez is.         

Újra a robotokról

Kis pihenő után újra visszatér a LawyerUpdate blog az ügyvédeket és jogászokat érintő innovációkkal, újdonságokkal és érdekességekkel. 

Egy, a blogon már több alkalommal is tárgyalt témához, a mesterséges intelligencia fejlődéséhez térünk vissza és arra vetünk egy pillantást, hogy - az általunk már korábban idézett - kutatás alapján, mely szakmák képviselői nézhetnek legnagyobb valószínűséggel új elfoglaltság után a nem is túl távoli jövőben. 

A témát azért érdekes ismét elővenni, mert a BBC honlapján egy nagyon szemléletes, interaktív felület segítségével ellenőrizhetjük, hogy mennyire vagyunk veszélyeztettek. A jogászok, amint azt korábban írtuk - a tanulmány szerint legalábbis - a kevésbé érintett szakmák közé tartoznak, ugyanakkor a jogászi/ügyvédi munka egyes részterületei az átlagnál jóval erősebben vannak kitéve a robotok támadásának (sztenderd szerződések, céges ügyek stb.). 

Hamarosan újabb poszttal jelentkezünk, addig is jó böngészést kívánunk!

Viták - rövidre zárva

Nagy adóssága a magyar jogrendszernek, hogy az alternatív vitarendezés különböző formái és fórumai nem kapnak megfelelő jogalkotói támogatást ahhoz, hogy kellően széles körben elterjedjenek és átütő eredményeket érhessenek el. Pedig az alternatív vitarendezés számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik: általában gyors, olcsó és kevésbé veszi igénybe a feleket, mint a vitarendezés hagyományos útjai (pl. a pereskedés), ráadásul az igazságszolgáltatás rendszerét sem terheli le.

photodune-5433130-trust-xs.jpgAnnak ellenére, hogy az alternatív vitarendezés különböző formái (pl. választottbíráskodás, békéltetői testületek előtti eljárások, mediáció) kevésbé ismertek és elismertek Magyarországon, időről-időre tanúi lehetünk olyan fejleményeknek, amelyek reménykedésre adnak okot. A legutóbbi ilyen esemény a fogyasztóvédelmi törvény módosításának (2015. évi CXXXVII. törvény) elfogadása és július 13-i kihirdetése volt. A törvénymódosítás több, a békéltető testületek eljárását is érintő változtatását vezet be miután a kihirdetését követő hatvanadik napon hatályba lép. Ezek közül mindenképpen kiemelést érdemelnek az alábbiak:

1. A tudás hatalom

A vállalkozásoknak bővül a fogyasztók felé a tájékoztatási kötelezettsége a fogyasztói jogviták rendezésének módját illetően. A tájékoztatásnak ugyanis ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. Az sem egy utolsó szempont, hogy ezt a tájékoztatást  világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni.

Ha a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.

Az első fontos lépés a folyamatban tehát megtörténik azzal, hogy az érintettek tudomást szereznek az alternatív vitarendezés lehetőségétől és a módjáról.

2. Mindnyájuknak el kell menni....  

Jelentős változás, hogy a vállalkozások képviselőjének (mégpedig az eljárásban egyezség megkötésére feljogosított személynek) meg kell jelenniük a békéltető testület előtt. A személyes megjelenés alól akkor mentesülhet a vállalkozás, ha a székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van, ilyenkor a  vállalkozás együttműködési kötelezettsége a  fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Ha a vállalkozás ezt az együttműködési kötelezettséget nem teljesíti, akkor a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, amely bírságot szab ki. A bírság kiszabásától ráadásul nem is lehet eltekinteni és összege 15.000 Ft-tól a nettó árbevétel 5%-áig, de legfeljebb - 100 millió Ft éves árbevételt meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében - 500 millió Ft-ig, egyéb esetben 500 ezer Ft-ig terjedhet. 

Az együtt nem működő vállalkozások nagyon jelentős bírságot kockáztatnak, azaz jó eséllyel vesznek inkább részt az eljárásban, mint passzivitásukkal súlyos anyagi terhet vegyenek a nyakukba. 

3. Határokon át

Megjelenik a törvényben az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés fogalma. Ez alatt olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződést kell érteni, amelynek értelmében a  vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a  fogyasztó az  adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást.

Szintén fontos változás, hogy a belföldi fogyasztói jogviták mellett a törvény szabályozza a határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésének módját is. Olyan esetekre vonatkozik a törvény által biztosított vitarendezési lehetőség, amikor az adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő jogvita esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az  érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a  vállalkozás székhelye Magyarországon van. (Az eset tehát mind a két irányból lehet határon átnyúló, a lényeg az, hogy valamelyik fél magyarországi illetőségű, míg a másik fél valamelyik másik EU tagállamban van.)

Az egységesülő európai piacon, amikor az Európai Bizottság kiemelt célkitűzése a digitális egységes piac megteremtése, különösen fontos, hogy határon átnyúló viták esetében is rendelkezésre álljanak az alternatív vitarendezési módok.

A békéltető testület előtti eljárások "kötelezővé tétele" jóval túlmutat a fogyasztói jogviták rendezésének - remélhetőleg - gyorsabbá és hatékonyabbá tételén. Az alternatív vitarendezés "erőltetése" talán ráébreszti a feleket, hogy nem egy szükséges rosszról van szó, hanem ezekben az eljárásokban valós eredményeket érhetnek el és talán olyan esetekben is az alternatív vitarendezés felé fordulnak, amikor ez nem kötelezettség, hanem csupán lehetőség. 

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

Mit lehet tenni a stresszes ügyvédek ellen?

A XXI. századi generációs betegségnek mondható a kiégés, ami egyre több helyzetben és egyre több szakma képviselői között üti fel a fejét, így például a bankárok, menedzserek, ügyvédek körében. Szerencsére ezzel párhuzamosan egyre több megoldás létezik arra, hogy ezt elkerülhessük; a jobb munkáltatók is felismerték már, hogy ez nemcsak úri huncutság, de mi magunk is tehetünk ellene.

Nagyon sok ügyvédre egyre nagyobb nyomás nehezedik, a munkaórák növekedése és az iram, amit a piac diktál, párosul a gazdasági ingadozások jelentette bizonytalansággal és azzal, hogy van-e fizetőképes kereslet a jogi szolgáltatásokra. Aminek persze meg is van az eredménye: kiégés, depresszió, örökös fáradtság.

photodune-3771892-stone-balance-xs.jpg

A Wall Street Journal cikkében egy olyan új irányzatra, a „mindfulness movement”-re hívja fel a figyelmet, amely az ügyvédek pörgős mindennapjaiban egy kis féket jelenthet. A „mindfulness” kifejezésnek magyarul talán a „tudatos jelenlét” feleltethető meg, melynek lényege, hogy egy kicsit befelé és önmagunkra figyelünk és egy kicsit másokra is.

A cikk emlékeztet rá, hogy a Zen által inspirált egyszerű, de hatásos „agytorna” a meditáció, légző gyakorlatok és koncentrációs technológiák keveréke, melyet olyan amerikai nagyvállalatokban is alkalmaznak, mint a Google vagy a General Mills, most pedig itt kopogtat a jogászok ajtaján.

A cikk idézi Scott Rogerst, a Miami Egyetem „Mindfulness in Law Program” (Tudatosság a jogban program) szellemi atyját, akinek elmondása szerint a fiatalabbak sokkal fogékonyabbak erre, mint újdonságra. A kurzus során ugyanúgy kapnak érte kredit, mint más tantárgyért, azonban a tanmenet némiképpen speciális. Így például a kurzus során mindenki eljut ahhoz a ponthoz, amikor az a feladat, hogy veszítsenek el egy vitát, ami "nem a harc elvesztéséről vagy a feladásról szól, hanem arról, hogy hogyan fejlesszük még inkább a belső megérzéseinket." - mondja Rogers. Nem ez az egyetlen jogi egyetem, amely ilyen képzést kínál – ilyen szokatlan feladatokkal. Így például a „szomszédos” Florida International University College of Law diákjainak egy házi feladat keretében a tükör előtt állva öt percen keresztül fennhangon kell kimondaniuk, hogy „szeretem magam”. Érdekes lenne elképzelni egy ilyen kurzust valamelyik magyarországi jogi egyetem palettáján is...

A két tucat egyetemi képzés mellett már a gyakorló jogászok is magukévá tehetik ezeket az ismereteket. Judi Cohen 30 év ingatlanjogi praxissal a háta mögött hozta létre tanácsadó cégét, ügyfelei között pedig olyanok szerepelnek, mint például a Facebook jogi csapata. Tréningei során a résztvevőknek például olyan egyszerű feladatot kell gyakorolniuk, mint az egymásra figyelést, vagyis törekedniük kell arra, hogy ne szakítsák egymást félbe és várják meg, míg a feladatbeli párjuk befejezi a mondandóját, továbbá attól is tartózkodniuk kell attól, hogy az „ülések” alatt másokat bírálnak.

Természetesen nem mindenki osztja a tudatosság gyakorlati hasznát, vagy egyáltalán, létjogosultságát, megkérdőjelezve, hogy ezek a "trendi" irányzatok alkalmas lennének a szakma betegségeinek orvoslására.

Másoknak éppen ellenkezőleg, újdonságot hozott egy ilyen tréning – kitisztította elméjét és új megvilágításba helyezett bizonyos dolgokat. Egy ferences kolostorban tartott ilyen elvonulás után egyikük (Cari Rincker, New York-i családjogra és válóperekre specializálódott ügyvéd) úgy fogalmazott, hogy "egy jogászokkal zsúfolt terem, ahol senki sem beszélt, már önmagában felüdülés volt", nem is beszélve a madárcsicsergésben, csendben tett sétákról.

A fent leírtak a magyar jogász szemszögéből nagyon távolinak tűnnek és könnyen gondolhatjuk, hogy a mindennapi taposómalomban erre aztán végképp nincs idő és lehetőség. Ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy - akár drága tréningen nélkül is - az önmagunkra és egymásra figyelés, a jogi problémák és konfliktusok “madártávlatból” való megfigyelése, a mindennapi vitákon és feszültségen való túllépés jelentős előnyökkel is járhat. Sok esetben például a tárgyalótermi csörtéknél hatékonyabb lehet a mediáció, az egymás legyőzése helyett az együttműködés.

Érdemes tehát néha kilépni a megszokott kerékvágásból és kicsit más szemszögből tekintetni a mindennapjainkra. Ez persze történhet mindenkinek az egyedi igényei szerint, nem kell ehhez divatos irányzatokat követni. Lehet, hogy ez elvezet majd oda, hogy fásult ügyvédek helyett egymással higgadtan kommunikáló és együttműködésre is sokkal inkább törekvő jogászokat kapunk.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

Aki Uber-sofőr akar lenni, bíróságra kell annak menni?

A múlt héten az Uber magyarországi megregulázásától volt hangos a sajtó. Az ún. taxisrendelet ugyanis a taxitársaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elő a fuvarmegosztó alkalmazásokon keresztül személyszállítási szolgáltatást nyújtókra is. A híreket figyelve, egyértelműen látszik, hogy többfrontos háború dúl az egyes szolgáltatásokat újszerű módszerekkel nyújtó, feltörekvő vállalkozások és az adott piacon már jelen lévő, pozícióikat óvni igyekvő szolgáltatók között. (Maradva az Ubernél, láthatjuk, hogy a magyarországi szabályozói válasz, még nem is a legdurvábbak közül való: Franciaországban például az Uber vezetőinek letartóztatásától sem riadnak vissza, Kaliforniában pedig olyan döntés született, amely egy Uber-sofőrt a társaság munkavállalójának minősít, nem pedig attól független vállalkozónak.)  

photodune-9511279-share--xs.jpg

Tovább

Tervezzünk jogi szolgáltatást!

Ritkán gondolunk a designra és a jogra úgy, mint egymáshoz kapcsolódó fogalmakra. Ilyenkor is inkább a design, mint szellemi alkotás és ennek jogi védelme jut eszünkbe. Pedig a design és a jog nem is áll olyan távol egymástól más aspektusból sem, mint ahogy az elsőre tűnik. A design nemcsak a fura és elsőre használhatatlannak tűnő, ámde annál menőbb tárgyak tervezését jelentheti, hanem egy olyan gondolkodásmódot is, amit más területek művelői is magukévá tehetnek. A más területek képviselő esetünkben lehetnek például jogászok, illetve ügyvédek. De hogyan is jön össze a design és a jog?

photodune-10915521-flat-design-of-project-management-xs.jpg

Egyre gyakrabban találkozhatunk innovációval a jog művelése kapcsán is. A technológia azonban nem egy varázspálca, egy minden problémát megoldó mágikus eszköz. A jogi folyamatokat érintő innováció kapcsán jöhet a képbe a design: a design abban tud segítséget nyújtani, hogy egyszerűen beazonosíthatóak legyenek azok a területek, ahol valóban szükség van fejlesztésekre, illetve ezt követően ezek alkalmazásában is komoly segítséget nyújthat a jogászok számára a design. Ez a szemlélet abban tud segíteni, hogy a jogászok által nyújtott szolgáltatásokat jobbá, egyszerűbbé lehessen tenni, illetve magát az ügyvédi praxist is erősíteni lehet ezáltal.

Tovább

Hogyan védhetjük meg az ügyvédi munkánkat a mesterséges intelligenciával szemben?

Nem telik el úgy nap, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalon ne jelenne meg egy „Mi a te valós munkád?” típusú kvíz kérdés. Ezek a tesztek általában automatikusan generált kérdések-válaszok. Ennél sokkal érdekesebb és elgondolkoztatóbb kalkulátor található a washingtoni National Public Radio weboldalán. Egy egyszerű kérdésről van szó: hány százalék esély van arra, hogy egy adott munkát/munkakört a jövőben az ember helyett egy gép végezzen el, azaz mennyire valószínű az adott munkakör automatizálása.

photodune-5492600-cartoon-robot-or-droid-illustration-s.jpg

A kalkulátor szerint a könyvelők esetében ez pl. 97,6 %, egy mikrobiológus esetében azonban csak 1,2 %, egy középiskolai tanárnál pedig 17,4 %. A kalkulátor egy tudományos kutatáson alapul, amelyet Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne végeztek. A cikkük, “The Future of Employment: How Susceptible are Jobs to Computerisation?” címmel 2013-ban jelent meg. A kalkulátor az alábbi négy kérdés tükrében helyezi el az egyes munkaköröket az automatizálhatóság skáláján: kell-e okos megoldásokkal előrukkolni, személyesen kell-e másoknak segíteni, szükséges-e, hogy kis helyen legyen bezsúfolva a munkavégzés, illetve kell-e a munkavégzés során tárgyalásokat folytatni.

A jogi munkák esetében a gyakornokok és asszisztensek vonatkozásában ez a szám 94,5 %, a bírósági alkalmazottak esetében 40,9 %, a bíróknál 40,1 % és az ügyvédeknél a legalacsonyabb, 3,5 %. Ezek alapján tehát nincs félnivalójuk az ügyvédeknek, legalábbis egyelőre nem kell attól tartani, hogy Watson fogja írni a keresetleveleket.

Azért nem árt résen lenni. Egy másik amerikai weboldal Matt Coatney, mesterséges intelligencia szakértő pár tippet szedett össze azzal kapcsolatban, hogy hogyan védhető ki a „robotok támadása”. Nézzük lépésről-lépésre. 

1. Lépj fel!

A fellépés tulajdonképpen előzést jelent: az okos gépek világában fontos, hogy minőség és kifinomultság tekintetében előttük maradjunk. Ha egy szép napon minden hagyományos jogászi munkát a technológia fog átvenni – így például kutatás, dokumentumszerkesztés, stb. -, akkor a jogászok az üzlet fejlesztésére, a praxisuk egyengetésére, vagy a legkomplexebb ügyek kezelésére fordíthatják figyelmüket.

Mi a teendő? 

Elengedhetetlen, hogy az ügyvédek szélesítsék a tudásukat – tanuljanak, képezzék tovább magukat olyan területeken is, amelyek nem tartoznak szorosan a jogi tevékenységükhöz. Mindezek mellett az sem árt, hogy ha maguk a jogi egyetemek ezeknek a céloknak megfelelő képzéseket kínálnak.

2. Állj félre!

A gépek egyre okosabbak lesznek, ami nem jelenti azt, hogy az emberi érzelmek és a kreativitás terén is átvennék a helyünket. A félreállás ebben az esetben azt jelenti, hogy hagyjuk az automatizálható munkát a gépekre, mi pedig koncentráljunk a kreatív, emberi feladatokra. A bíróságokon is lehet, hogy az ítéletek meghozatalakor a bírák adatbázist használnak, de az is biztos, hogy a gépek nem tudják a tanúkat meghallgatni, vagy védőbeszédet mondani.

Mi a teendő?

Az ügyvédeknek a jog emberi oldalára kell, hogy fókuszáljanak, arra a területre, ahol a gépek nem tudnak megbirkózni a feladattal. Fontos, hogy hangsúlyt fektessünk az érzelmi intelligenciára is, hogy versenyben maradjunk. 

3. Lépj be!

…a technológia világába. Elképesztő, hogy mi mindent tudnak megalkotni mindenféle okos gépek és hatalmas adatbázisok segítségével, és kiterjedt tanulmányok nélkül: designer drogok, génmódosított élelmiszerek, a sor végeláthatatlan. Tulajdonképpen erre már a jogászok is képesek, főként a kutatások terén. Ebben tud nagy segítséget nyújtani például az IBM Watson által támogatott ROSS rendszer.

Mi a teendő?

Nem árt, ha az ügyvédek is elmélyítik technológiai ismereteiket, a jogi egyetemek és az irodák esetében pedig az sem lenne rossz, ha a képzéseik közé is felvennék ezeknek az ismereteknek az oktatását.

4. Lépj közelebb!

A kapitalizmusnak hála, mindig lesznek a jognak olyan apró zegzugai, ahova az okos gépek nem tudnak beférkőzni. Ezek a területek általában olyan apró részei a jognak, ahol már nem éri meg befektetni az automatizálásába.

Mi a teendő?

Ha már egyébként is olyan értékes jogterületen tevékenykedik, ahova nem tud a technológia beférkőzni, akkor azt mindenképpen becsülje meg! Akkor sincs veszve semmi, ha általános ügyvédként praktizál – ez esetben nem árt elgondolkozni valamilyen speciális jogterületen, amibe érdemes némi energiát befektetni.

5. Lépj előre!

Nagy jövő előtt állnak azok a jogászok, akik valamilyen formában részesei lehetnek ennek a technológiai robbanásnak. Számlázható órákat nem csak szerződések készítésével lehet szerezni, hanem akár új okos applikációk fejlesztésével – valószínűleg ezzel jobban is lehet keresni.

Mi a teendő?

Keressünk partnereket! Akár szoftverfejlesztő cégeket, tech-guru ügyvédeket, vagy egyetemi képzésekben IT-t oktató szakembereket. Természetesen az sem árt, ha maguk az ügyvédi irodák nyitottak az új üzleti megoldásokra.

Akár merre is lépünk ügyvédként, ha nyitottak vagyunk az újításokra, nem ragaszkodunk e megszokott, régi hagyományos ügyvédi sztereotípiákhoz, abból csak jól tudunk kijönni. A vezető IT cégek is szívesebben dolgoznak egy olyan ügyvéddel, aki jártas a technológiai újításokban. Lehet, hogy ekkor Watsonnak lesz félnivalója és nem az ügyvédeknek.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)