A jövő ügyvédei

LawyerUpdate

LawyerUpdate

A kanapé, mint munkahely

2015. június 09. - lawyerup

Ki ne ébredt volna úgy reggel, hogy nincs kedve bemenni dolgozni, és ugyan egy sor megválaszolatlan e-mail vár minket az irodában, de milyen jó lenne ezt otthon, a kanapéról elintézni. Az IT eszközök egyre szélesebb köre ma már azt is lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a munkavégzés helyét szabadon megválaszthassák – persze csak akkor, ha olyan munkakörben dolgoznak. (Egy fogorvos mégsem tömhet fogat a nappalijában.) 2015. május 22. Magyarországon „Dolgozz Otthonról Nap” volt. Vajon az ügyvédek írnak keresetlevelet a fotelban ülve?

Vannak olyan munkakörök, amelyeknél lényegében teljesen mindegy, hogy a munkavállaló (ha egyáltalán munkaviszonyban végez tevékenységet) hol végzi a munkát, általában elegendő egy internetkapcsolat, telefon és esetleg nyomtató. Nagyon sokan irigylik azokat, akik otthon dolgozhatnak, mondván, hogy akkor tevékenykednek, amikor akarnak, nem kell bemenniük a munkahelyükre, stb. Megvan azonban ennek is a hátránya – néha azért jó szólni valakihez, és valljuk be, könnyen szétfolyik az ember, ha nincs valamilyen keretek közé szorítva a munkavégzés.

photodune-824483-working-at-home-xs.jpg

Tovább

Ügyvédek online

Érdekes infografika jelent meg nemrég a LegalTrek blogjában. A Reflect Digital által készített színes-szagos ábrák izgalmas információkat tartalmaznak az ügyvédek mindennapi online szokásairól.

Az adatok az Egyesült Királyságra vonatkoznak, ettől függetlenül érdekes bepillantást engednek az ügyvédi munkavégzés átalakulásával kapcsolatban. Az adatokból jól látszik, hogy az ügyvédek számára fontos a gyors információszerzés, az internet megjelenése pedig csak növelte az információéhségüket .

Az talán senkit nem döbbent meg, hogy az ügyvédek 80%-a e-mail útján kommunikál, egyéb megállapítások, mint például mikor és hol olvasnak jogi híreket, azonban szolgálhatnak némi meglepetéssel.

Ha hihetünk a grafikáknak, akkor az (angol) ügyvédek kicsit több mint fele olvas naponta jogi tárgyú híreket, a legtöbben (70%) számítógépen, de a mobiltelefonok és tabletek szerepe is jelentős a jogi információszerzés során. Írásbeli kommunikációnál az e-mail toronymagasan vezet, a fax pedig kezd teljesen kimenni a divatból, a bejövő iratok csupán 1%-a érkezik faxon.

Az internet korában a közösségi média megkerülhetetlen, nincs ez másként az ügyvédeknél sem. Az adatok szerint a LinkedIn és a Twitter vezet – ezek a közösségi oldalak vannak a legnagyobb befolyással az ügyvédek és az irodák életére. Magyar szemmel a Twitter jelentős szerepe furcsának tűnhet, hiszen Magyarországon e téren vélhetően más a helyzet, mivel a Twitter ismertsége és népszerűsége jelentősen elmarad a Facebookétól. Nálunk üzleti célra is sokkal többen (beleértve sok ügyvédet és ügyvédi irodát is) veszik igénybe a Facebookot, mint a Twittert.    

A kutatás kiterjedt arra is, hogy vajon mit gondolnak az ügyvédek arról, hogy az ügyfeleik hogyan találtak rájuk. A felmérés alapaján az ügyfelek nagyon jelentős hányada talál magának ügyvéet online. Az ügyvédek majdnem 6 %-át szinte kizárólag online találják meg, 13 %-uk esetében az interneten keresztül érkező ügyfelek aránya 50 % és 75 % között van, míg 19 %-uk esetében meghaladja a 25 %-ot.

Ezek a számok is jól mutatják az online láthatóság fontosságát és azt, hogy az ügyvédkeresés egyre fontosabb terepe az internet.

És ha már online jelenlét: 65 %-ot ért csak el azoknak az aránya, akik úgy ítélték meg, hogy a honlapjuk megfelelő képet mutat az iroda profiljáról. Valójában érdekesebb abba belegondolni, hogy 35%-uk szerint nem jó a weblapjuk. A kérdés az, hogy ha már ezt be is vallják és tisztában vannak vele, miért nem változtatnak rajta? (Félő, hogy Magyarországon ennél még sokkal rosszabb a helyzet.)

Úgy látszik az ügyvédeknek nem erősségük a marketing: a megkérdezettek 45%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen marketing csapata nincs – sem belső, sem kiszervezett. A honlapok állapotát tükröző adatokat elnézve, lehet, hogy nem ártana néha az ügyvédeknek szakmai segítséget igénybe venni, hiszen egy marketinges cégnek is vannak jogászai, miért ne lehetne ez fordítva is?

Ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a kutatást ugyan Nagy-Britanniában végezték, de érdekes képet ad az ügyvédek változó kommunikációs- és internet használattal kapcsolatos szokásairól.

Érdekes lenne Magyarországon is egy ilyen kutatást végezni. Abban valószínűleg nem lenne túl nagy eltérés, hogy a kommunikáció jelentős részben emailen zajlik, de vajon az ügyvédek hány százaléka olvas minden nap jogi témájú cikkeket; és a megkérdezettek hány százaléka lenne elégedett az irodája honlapjával? Bár ezt megelőzendő feltehetjük kérdésként, hogy vajon hány ügyvédnek/irodának van egyáltalán saját honlapja?

Határok nélkül online. A Digitális Egységes Piac.

Az egységesülő piac a folyamatban lévő európai integráció egyik legfontosabb területe. Úgy tűnik, hogy az egységes európai piac további erősödése már elkerülhetetlenül igényli, hogy a folyamat a digitális gazdaság tekintetében is magasabb fokozatban folytatódjon. Az Európai Bizottság 2015. május 6-án mutatta be a digitális egységes piac létrehozását célzó terveinek részleteit, amely egyike a Jean-Claude Juncker vezette testület kiemelt prioritásainak. A digitális egységes piac kialakításáról szóló stratégiai dokumentumban foglaltak szerint a Bizottság célja, hogy eltörölje a tagállamok közötti „digitális megosztottságot”.

photodune-7826000-businessmen-holding-two-puzzles-to-connect-s.jpg

Mi az a digitális egységes piac? Miért van szükség erre?

A dokumentum bevezetésében rögtön felmerül, hogy miért is van szükség digitális egységes piacra. A kutatásokból kiderült többek között, hogy az internetes akadályok miatt a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz: csak 15 százalékuk vásárol másik uniós tagállamból online. Ennél is nagyobb baj, hogy a vásárlás legfőbb akadálya a bizalom hiánya a más tagországból való vásárlással szemben. Az sem elhanyagolható tény, hogy az internetes és az induló vállalkozások nem tudnak teljes mértékben profitálni az online növekedési lehetőségekből: csak 7 százalékuk folytat értékesítést másik tagállamban. Mindezt akkor, amikor a technológiai lehetőségek jóval magasabb arányt is lehetővé tennének. Ezenfelül az üzleti szféra és a kormányzatok sem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. A terv célja nem is lehet más, mint az eltérő szabályozások miatt előálló akadályok lebontása és a most még széttöredezett 28 nemzeti piac összeolvasztása. Amint az a kiadott sajtóközleményből is kiderül, a teljes mértékben megvalósult digitális egységes piac előreláthatólag évente 415 milliárd euróval járulna hozzá az európai gazdasághoz és többszázezer munkahelyet teremtene. Nem beszélve arról, hogy a digitális verseny jobb szolgáltatásokhoz és kedvezőbb árakhoz vezetne.   

Stratégiai lépések három pillér mentén

A stratégiában foglaltakat a Bizottság három pillérre építve kívánja megvalósítani. Ezek: a fogyasztók és a vállalkozások digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése; egy kiváló minőségű és nagy teljesítményű digitális infrastruktúra létrehozásához elengedhetetlen feltételek megteremtése és a digitális gazdaságban rejlő növekedési potenciál maximalizálása. Az uniós testület az említett három területen összesen 16 konkrét jogszabályra kíván javaslatot előterjeszteni a következő két évben.

Az első pillér keretében Bizottság számos akadálymentesítő lépést tervez a határokon átnyúló e-kereskedelem megkönnyítésére - ezt jól tükrözi az is, hogy az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok lebontására Juncker-ék nyolc jogalkotási kezdeményezést nevesítettek. A cél, hogy a tagállamonként eltérő megközelítések egységesítésével megvalósulhasson a digitális értelemben vett egységes európai uniós kereskedelmi térség. Ezek közé tartozik például az internetes vásárlásról szóló szerződések és a fogyasztóvédelmi jogok uniós szinten történő harmonizálása, függetlenül attól, hogy milyen terméket kívánunk vásárolni az interneten. E téren persze már eddig is sok lépés történt, de mindenképpen fontos, hogy ez a terület továbbra is kiemelt figyelmet kapjon.  

Szintén az első pilléren belül szerepel egy modernebb, európaibb szerzői jogi keretszabályozás megalkotásának igénye. A szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak EU-n belüli hordozhatósága jelenleg akadályokba ütközik, ezért a szabályozást új alapokra kell helyezni. (A digitális szolgáltatások másik tagállamba való értékesítésének egyik legnagyobb akadálya éppen a szerzői jogi korlátozásokban keresendő.) A Bizottság - a tervek szerint - néhány hónapon belül, azaz 2015 végéig jogalkotási javaslatot nyújt be a nemzeti szerzői jogi szabályozások további harmonizálása érdekében.

A kereskedelem egyik legnagyobb akadálya lehet a tagállamok eltérő adózási szabályozása. Egy korábbi reform eredményeképpen már 2015. január 1-jétől az elektronikus hírközlési, műsorszórási és egyéb elektronikus szolgáltatások tekintetében a felhasználó tartózkodási helye szerinti tagállamban kell megfizetni az ÁFÁ-t. Korábban a szolgáltató székhelye határozta meg az adózási kötelezettséget. A határokon átnyúló kereskedelem egyik kerékkötője lehet az adminisztrációs költség, amelyet éppen az okoz, hogy a vállalkozásoknak különböző tagállami adózási szabályoknak kell megfelelniük.    

A második pillér (mely „A digitális hálózatok és szolgáltatások prosperálásához szükséges körülmények és egyenlő versenyfeltételek megteremtése” címet viseli) foglalkozik többek között a távközlési szabályozás jelentős átdolgozására vonatkozó javaslatokkal, az audiovizuális médiára vonatkozó keretszabályozás és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatával.

A stratégia egyik legnagyobb vitát kiváltó és leglényegesebb pontja talán az elektronikus hírközlési szabályozás reformja, melynek elsődleges célja a hatékony verseny feltételeinek garantálása. A Bizottság nagyobb fokú harmonizációt sürget, ezért az első lépésnek az egységes távközlési piacról szóló rendelettervezet (TSM – Telecoms Single Market) mielőbbi elfogadását jelöli meg.

A stratégia harmadik pillére a csodás cím („Az európai digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása”) mellett olyan javaslatokat tartalmaz, mint az európai szabad adatáramlási, vagy az európai felhő kezdeményezés, amely a felhőszolgáltatások tanúsításával, a felhőszolgáltató-váltással és a „kutatási felhővel” foglalkozik majd.

A stratégia utolsó pontja foglalkozik az e-kormányzati cselekvési tervvel, melynek lényege az európai vállalkozói nyilvántartások összekötése, a nemzeti rendszerek átjárhatósága és az egyszeri adatközlés előmozdítása. A „csak egyszer” elnevezésű kezdeményezés 2017-re körülbelül 5 milliárd euró évi megtakarítást eredményezhet a bütokrácia visszaszorításával.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a következőket nyilatkozta az agendával kapcsolatban: „Ma lefektetjük Európa digitális jövőjének alapjait. Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek a határok nem jelentenek akadályt, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre. Azt akarom, hogy függetlenül attól, hogy Európa-szerte minden fogyasztó a lehető legjobban járjon és minden vállalkozás a lehető legszélesebb piacot tudja elérni. Pontosan egy évvel ezelőtt azt ígértem, hogy egyik kiemelt prioritásom lesz a teljes mértékben megvalósuló digitális egységes piac. Ma beváltjuk ezt az ígéretet.”

Reméljük, hogy a digitális egységes piac nem marad csak egy 16 pontból álló javaslatcsomag, hanem a jól csengő prioritásokon túlmutatva a gyakorlatban is megvalósul.

Mit jelent mindez az ügyvédek számára?

A digitális egységes piac számos új lehetőséget hordoz a jogászok számára is, hiszen a tagállamok közötti élénkülő kereskedelem megfelelő jogi szolgáltatásokat is kíván. A piac megfelelő működése jogbiztonság és a joghoz jutás egyszerűsödése nélkül elképzelhetetlen. Korábbi kutatások alapján egyértelműen látszik, hogy a határon átnyúló jogügyletek során jelentős nehézséget okoz a megfelelő jogi szolgáltatás megtalálása egy másik tagállamban.

Éppen ezért a jogi szolgáltatásokat nyújtó ügyvédeknek is fel kell venniük a kesztyűt és a digitális egységes piachoz illeszkedően digitális jogi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, illetve megtalálhatóvá és elérhetővé kell válniuk az online kutakodó ügyfelek részére.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)

 

5 fontos információ az ügyvédi letétkezelés új szabályairól

Az elmúlt években többször volt hangos a sajtó az ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos visszásságoktól. Bár a nagy port felverő esetek az összes letétkezeléshez képest nyilvánvalóan elenyésző számban fordultak elő, a nyomukban megjelenő vélekedés az ügyvédi letétkezelés visszásságaival kapcsolatban az egész ügyvédi karra nézve festett borús képet. Éppen ezért fontos, hogy előrelépés történt ezen a területen.    

2015. május 1-én lépett hatályba az ügyvédi törvény 30/A. §-a és a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2014. (XI. 03.) szabályzata a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (MÜK Szabályzat). Az új szabályozás alapján a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást kell vezetni. Ez a Letétkezelő Nyilvántartási Rendszer elindulásával valósul meg.

photodune-7316488-regulation-word-cloud-concept-xs.jpgAz alábbiakban öt fontos tudnivalót szedtünk össze a letétkezelés új szabályaival és az elektronikus letéti nyilvántartással kapcsolatban.

Tovább

Igazságszolgáltatás egy kattintásra?

Az igazságszolgáltatás helyzete Magyarországon 

Az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatósága 2015. március elején publikálta a legfrissebb igazságügyi eredménytábláját. A Bizottság három fő szempont alapján vizsgálta az igazságszolgáltatási rendszereket: hatékonyság, színvonal és függetlenség. Magyarország mindhárom indikátor vonatkozásában valamelyest javított a tavalyihoz képest, azonban akad olyan terület, ahol csúfos kudarcot vallott.

A hatékonyság vizsgálata során figyelembe vették az eljárások hosszát, az ügyek lezárásának százalékos arányát (vagyis a beérkezett és megoldott ügyek adott időszakban egymáshoz való viszonyszáma) és a függőben lévő ügyeket, valamint egyes speciális jogterületeket.

A bíróságok függetlensége kapcsán Magyarország egy helyet javított a tavalyihoz képest, bár a tagállamok vonatkozásban még így is inkább az utolsó harmadba tartozik.

Az igazságszolgáltatás színvonala vonatkozásában a jelentés kiemelte, hogy a hatékonyság alapfeltétele az igazságszolgáltatás minősége. Vera Jourová, igazságügyi biztos és csapata nemcsak azt vizsgálta e körben, hogy a bíróság tevékenysége milyen mértékben követhető nyomon, hanem például azt is, hogy az alternatív vitarendezési eljárások mennyire elterjedtek, milyen forrássokkal rendelkeznek az igazságszolgáltatási szervek, vagy hogy a bírónők aránya milyen az egyes ítélkezési szinteken.

Mindezek mellett az is górcső alá került, hogy az információtechnológiai (IT) és egyéb elektronikus eszközöket milyen mértékben használják a bíróságok, segítve ezzel munkájukat, lerövidítve az eljárások hosszát, és nem utolsó sorban megkönnyítve ezzel mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Ezen a területen Magyarország vonatkozásában továbbra is eléggé felemás a kép, amit az alábbiakban kicsit részletesebben is bemutatunk.

photodune-6074023-law-enter-key-s.jpg

Tovább

Beköszöntött az ügyfelek korszaka

Elérkezett az ügyfelek ideje. Az angol LexisNexis – az egyik vezető online jogi szolgáltató – napokban tette közzé legfrissebb jelentését, amely bemutatja, hogy mennyit és - nem utolsó sorban milyen - irányba változott az ügyvédek és az ügyfelek közötti kapcsolat az elmúlt időszakban, és ez milyen további változásokhoz vezet az ügyvéd-ügyfél kapcsolatban és az ügyvédek működésében.

A LexisNexis jelentése 118 ügyvéddel és több mint 500 ügyféllel készített interjún alapul, amelyekből kiderül, hogy az ügyvédek hogyan kezelik a megváltozott ügyféligényeket. A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy az ügyfeleknek megjelent egy merőben új generációja:

egy olyan ügyfél, aki sokkal több információval rendelkezik, sokkal több igénye van és sokkal érzékenyebb arra, hogy a kapott szolgáltatásért mennyit is kell fizetnie.

Az új ügyféltípusnak köszönhetően pedig változóban vannak a hagyományos munkamódszerek, az ügyvédeknek pedig egy újfajta szemléletet is bele kell vinniük nemcsak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásba, hanem az üzlet minden aspektusába.

photodune-5514943-gentleman-journey-xs.jpg

Tovább

3 kérdés, amit a jövő ügyvédeinek fel kell tenniük maguknak

A jogi egyetem elvégzés sokáig belépőt jelentett egy biztos megélhetést és karriert jelentő világba. Ma már ez nem így van és a jövőben még kevésbé lesz így.  A jogi hivatást érő kihívások sokasodnak, a jogászok azonban sokszor lassan reagálnak ezekre a kihívásokra, megnehezítve ezze a saját dolgukat is. A technológiai fejlődés, az átalakuló ügyféligények és elvárások olyan új kihívásokat jelentenek, amelyeknek a régi gondolkodásmóddal hosszú távon nem lehet megfelelni.  

Az amerikai National Law Journal legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államokban 2010 óta több mint 37 %-ot esett a jogi egyetemre jelentkezők száma.

Magyarországon annak ellenére, hogy a jogászképzés finanszírozása jelentősen átalakult és számos jogi területen jelentős versenyhelyzet alakult ki (elég csak arra utalnunk, hogy több, mint 10 ezer akítv ügyvéd van jelenleg Magyarországon), még mindig igen vonzóak az egyetemek jogi karai.

Ahogy Kenneth Grady egy friss blogbejegyzésében megállapította, a múltban ahhoz, hogy valaki kimagasló eredményeket érjen el az ügyvédi pályán, elsősorban három alapvető kritériumnak kellett megfelelnie: (i) megbízható jogi tudás megléte, (ii) kimagasló munkabírás, (iii) megfelelő személyiség az ügyfélszerzéshez.

Ezek a tulajdonságok vélhetően senkinek nem válnak a hátrányára, aki a jogi (ügyvédi) hivatást választja a jövőben, de messze nem lesznek már elegendőek. Lássuk, mik lehetnek azok a kérdések, amit mindenkinek érdemes megvizsgálnia, mielőtt jogi pályára lépne. (Lehet, hogy a már gyakorló jogászoknak, ügyvédeknek is érdemes elgondolkodniuk ezeken a kérdéseken a hosszú távú karrierjük érdekében.) A kérdések alapvetően az ügyvédi pályára vonatkoznak, de legalábbis részben más jogi szakmák művelőinek is szembe kell nézniük ezekkel a kérdésekkel.

photodune-3445735-law-student-and-lecturer-or-academic-xs.jpg

Tovább

Ügyvédek és komparatív előnyök

Az ügyvédek világában (is) farkastörvények uralkodnak, mindenki keresi a Szent Grált, azt a valamit, ami kiemeli őt az ügyvédek tömegéből és aminek segítségével még több ügyfelet tud szerezni. Azonban nem mindegy, hogy valaki ennek a plusznak a segítségével esőcsináló lesz, vagy csak jól bőrig ázik.

Az ügyfelek egyre többet várnak el jogászaiktól, már nem elégszenek meg pusztán annyival, hogy az ügyvéd átnézi a szerződéseket. Egyre inkább olyan jogászokra van szükségük, akik kellő hozzáértéssel, interdiszciplináris tudással, stratégiai gondolkodással rendelkeznek.

Az ügyvédek közül persze nagyon sokan azt mondják erre, hogy őket ez nem érinti: a legjobb jogi egyetemen végeztek és menő ügyvédként jól fizető állással rendelkeznek, innentől pedig egyenes út vezet egy hatalmas tévedésig, miszerint a jogászi szakmában ugyanúgy mennek tovább a dolgok, mint az elmúlt évtizedekben.

photodune-3032094-competitive-advantage-xs.jpg

Tovább

Mobil applikációkat a jogászoknak!

A legal hacking elsőre talán ijesztően hangzik, valójában nem kell tőle tartani. Sőt! Egy korábbi posztunkban már bemutattunk pár olyan jogi startup céget, amelyek olyan termékeket dobtak piacra, amelyek az online világban könnyítik meg az ügyvédek mindennapi munkáját és alakítják át az ügyvédi munkáról kialakult képet. Egyre többet lehet mostanában hallani az ún. legal hacking mozgalomról. A “Legal Hackers” azon jogászok, döntéshozók, technológusok és akadémikusok mozgalma, akik kreatív megoldásokat alkotnak a jog és a technológia metszéspontján felmerülő néhány égető kérdésre.

A Legal Hackers helyi találkozókon, hackathon-okon és workshopokon keresi és találja meg azokat a jogi szolgáltatásokat érintő témákat, helyzeteket, melyekben a technológia segítséget tud nyújtani és egyben fejleszteni is tudja a joggyakorlatot és ahol a jog, a jogi gyakorlat alkalmazkodni tud a gyorsan változó technológiához. A Legal Hackers-t 2011-ben alapította pár Brooklyn-i joghallgató, akiknek feltűnt, hogy nagyon sok ügyvéd még mindig kényelmesebbnek érzi a toll és a papír használatát, mint a mobil eszközökét és applikációkét. Mostanra majdnem 1800 tagja van, főként New York-ban, Washingtonban, Los Angelesben és Észak-Karolinában, de megvetették már  lábukat Európában is (Stockholmban és Londonban). A társaság igen aktív, gyakran (kb. havonta) van valamilyen rendezvénye, valamint évente többször szerveznek ún. hackathon-t jogi applikációk fejlesztése érdekében.

Tovább

My name is BYOD. Saját eszközök a munkahelyen.

Az internet, wi-fi, mobil eszközök, egyszóval a technológia rohamos fejlődésével és terjedésével a munkavégzés körülményei is átalakulnak. A klasszikus képlet, miszerint a munkavállaló a munkáltató eszközein végzi a munkáját egyre gyakrabban nem állja meg a helyét. Hosszú ideig az a kérdés foglalkoztatta a munkavállalókat, hogy a munkáltató milyen telefont, laptopot biztosít a munkavégzéshez és esetenként magáncélú használatra, ma már inkább úgy merül fel a kérdés, hogy a munkavállalók használhatják-e a saját eszközeiket a munkavégzéshez. Ez a jelenséget a BYOD betűszóval írják le, ami talán a “Hozd a saját eszközöd” fordulattal adható leginkább vissza (Bring Your Own Device).

Mi az a BYOD?

Nagyon sok munkahelyen bevett gyakorlat, hogy a kollégáknak "céges" mobilt biztosítanak, a szerencsésebbek laptopot, tabletet és még ki tudja milyen kütyüt kapnak. Sok esetben ezek a készülékek elengedhetetlenek munkavégzésükhöz, de az sem ritka, hogy a mobil munkavégzést teszik ezzel lehetővé. Ennek éppen az ellenkezője a BYOD, amely lényegében azt jelenti, hogy a dolgozók saját eszközeiken látnak el munkahelyi feladatokat.

photodune-5603848-two-hands-reaching-smartphone-l.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása