Mi jut eszébe, ha az hallja: ABS? Ugye Ön is rögtön az autókra, pontosabban a blokkolásgátló fékrendszerre asszociál? Az alábbi posztban szeretnénk megismertetni Önt az ABS rövidítés egy merőben eltérő területen, a jog világában alkalmazott változatával. Az ABS ugyanis az “alternative business structures”, vagyis az alternatív üzleti struktúra rövidítése is.

Az ABS Európán belül Angliában (és Walesben) jelent meg először a Legal Services Act 2007-es módosítása nyomán. A változások 2011 októbere óta hatályosak, azóta működik a rendszer élesben.

De mit jelent pontosan az ABS a jogi szolgáltatások világában?

Az ABS lényege, hogy jogi szolgáltatásokat olyan formában is lehet nyújtani, ahol tulajdonos, befektető, menedzser olyan személy is lehet, aki nem ügyvéd, nincs jogi végzettsége. Ez kissé sarkítva azt is jelentheti, hogy az ügyfelek szembetalálhatják magukat egy olyan helyzettel, ahol jogi tanácsot nem egy ügyvédi irodától, hanem egy banktól vagy biztosítótársaságtól kapnak. A módosítás elfogadását követően, sokak félelmét megfogalmazva a Legal Services Act 2007-es módosítását Tesco törvénynek is bélyegezték, a szupermarketben történő bevásárláshoz hasonlítva a jogi ügyek kezelését az ABS-ek világában (mielőtt valaki megijedne, a Tesco egyébként nem kérte az ABS-ként történő nyilvántartásba vételét).

Komoly szemléletváltást igényel, hogy az ABS-ek létét egyáltalán el tudjuk fogadni, hosszú tradíciója van ugyanis a “cipőt a cipőboltból”, azaz “jogi tanácsot az ügyvédtől/ügyvédi irodától” felfogásnak. Ráadásul ez általában azzal párosul, hogy az ügyvédek a szolgáltatásaikat speciális működési formában (egyéni ügyvédként vagy ügyvédi irodaként, nem hozhatnak létre erre a célra pl. egy kft-t) és felelősségi szabályok mellett nyújthatják.

Mi vezethette a jogalkotót Angliában, hogy ezt az egyesek szerint bátor és előremutató, mások szerint nagyon veszélyes és a jogi szolgáltatások színvonalát romboló lépést megtegye?

A jogalkotó szándéka szerint az új rendszer ösztönzi a versenyt, egyes területeken a komplex tudás egy szolgáltatón belül jelenhet meg (azaz a jogász mellett más terület szakemberei is jelen lehetnek házon belül), valamint minden jogi szolgáltatást nyújtó céget egy szabályozó testület alá hoz. Fontos szempont volt az is, hogy a jogi szolgáltatások területén megjelenő befektetők révén jelentősebb források állhatnak rendelkezésére, amely révén magasabb színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani (pl. technológiai fejlődéssel lépést tudnak tartani), illetve a “civilek” (nem jogász végzettségűek) beengedése a jogi irodák vezetésébe, hatékonyabbá és olajozottabban működővé teheti az ágazatot. Egészen friss hír, hogy a főleg fogyasztóknak, magánszemélyeknek jogi tanácsadást nyújtó MacMillan Williams Solicitors 5 millió fontos befektetést kap, amelyből irodahálózatának bővítését finanszírozza. A MacMillan Williams 2014. decemberében alakult át és szerzett ABS-ként működési engedélyt.  

Az ABS ellenzői természetesen nem győzték felhívni a figyelmet az új rendszer veszélyeire. Néhány ügyvédet az rémített meg, hogy mit tartogathat így számukra a jövő: lekvárral együtt majd jogi szolgáltatást is lehet venni a szupermarketekben, mi lesz így a jogászi hivatással? Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a külső befektetők megjelenésével a profitorientáltság lesz az elsődleges és elvész az a szemlélet, miszerint az ügyfél az első.

Milyen hatása lehet az ABS-ek megjelenésének?

Ahogy az üzleti világ is változik, változnak az igények és a jogi szolgáltatásokkal szembeni elvárások is, és akár tetszik, akár nem, de ezzel az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak is lépést kell tartaniuk. Az új piaci modellekkel, mint amilyen az ABS is, az ügyvédek pont ezekhez a megváltozott körülményekhez tudnak igazodni. Ezek a cégek komplex szolgáltatást tudnak nyújtani ügyfeleiknek, egyszerre például különféle pénzügyi, jogi vagy bármilyen más tanácsadással.

Azért azt tegyük hozzá, hogy annyira nem eszik forrón a kását, hiszen ahhoz, hogy ilyen ABS-ként nyújtson valaki jogi szolgáltatást, meg kell szereznie az engedélyt, amely elég hosszadalmas eljárás, számos beadvánnyal. (Több, mint három évvel a rendszer elindulása után jelenleg 350 körül van az engedélyezett ABS-ek száma.) Ahhoz, hogy ABS-ként nyújtson szolgáltatást egy iroda nem feltétlenül elég csak az engedély megszerzése, sokkal fontosabb a változásra való hajlandóság és az innovációba vetett bizalom. Egy-két új ötlet felvirágoztathat egy begyepesedett irodát – bár ehhez nem is kell feltétlenül ABS-ként nyújtania szolgáltatásait.

Érdekes fejlemény, hogy idén januárban megérkezett a szigetországba az első amerikai cég, amely ABS jogosítványt kapott. Nem meglepő módon ez a cég a LegalZoom, amely az Egyesült Államokban az egyik vezető alternatív jogi szolgáltatásokat nyújtó társaság. A LegalZoom, csakúgy mint versenytársa a RocketLawyer, online kínál kitölthető jogi dokumentum sablonokat. A LegalZoom 12 éves fennállása alatt több mint 2 millió jogi dokumentumot készítettek el a segítségével. A LegalZoom nyilatkozata szerint remélik, hogy az innovatív jogi megoldásokkal és ügyfélorientált tapasztalattal jelentős befolyással tudnak lenni az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben tátongó hiány felszámolásában, és a jogi segítségnyújtásban.

Nemcsak a LegalZoom tűzte ki zászlajára, hogy minél többen hozzáférhessenek jogi szolgáltatásokhoz, Richard Susskind is azt fejtegeti a Tomorrow’s Lawyers című könyvében, hogy az online jogi szolgáltatás lehet az egyik módja annak, hogy olyanok is hozzáférjenek a jogi szolgáltatáshoz, igazságszolgáltatáshoz, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak. Felvétése szerint egyrészt az jelenti a problémát, hogy éppen azok nem tudják, hogy jogi tanácsra van szükségük, akik erre leginkább rászorulnak, majd a következő akadály a megfelelő ügyvéd kiválasztása, és az is bökkenőt jelenthet, hogy a szolgáltatás hogyan jut el a célszemélyhez. Susskind szerint a fenti problémára komplett megoldást nyújthatnak az online jogi szolgáltatások, köztük az ABS-ként működő cégek szolgáltatásai is.

Mit várhatunk a Csatorna túloldalán?

Az ABS-ek révén tehát jelentős változások indultak meg a jogi szolgáltatások piacán is. A folyamat kimenetele még nehezen prognosztizálható, az azonban biztos, hogy az ügyvédi irodáknak fel kell venniük a kesztyűt, ha talpon akarnak maradni az ügyfelek kegyeiért folyó, egyre éleződő versenyben. Különösen, hogy már amerikai cégek is beléptek az európai piacra.  A kérdés már csak az, hogy a Csatorna túloldalán mikor érződik majd ezeknek a folyamatoknak a hatása. Megjelennek-e az alternatív üzleti struktúrában működő jogi szolgáltatók? És erre milyen válaszaik lesznek a hagyományos formában működő ügyvédeknek és ügyvédi irodáknak? Az EU-n belül egyelőre még többségben vannak azok a tagállamok, ahol az ABS-eket nem nézik jó szemmel és az ügyvédi piacra nem léphetnek be (kivétel egy bizonyos mértékig Skócia, Spanyolország, Olaszország és Dánia). De vajon meddig tartható fenn ez az állapot?