A hosszú hónapok óta húzódó bizonytalanság után, az elmúlt napokban néhány konkrétum körvonalazódni látszik a Brexittel kapcsolatban. Megszületett a parlamenti jóváhagyás a kilépési folyamat megkezdéséről és a brit kormány közzétette az ún. Fehér Könyvet a Brexit kapcsán követendő stratégiája főbb sarokpontjairól.

Ahogy közeledik a kilépési folyamat tényleges megkezdése (március végéig várható az Európai Unióról szóló szerződés 50. Cikke szerinti szándék bejelentése), úgy egyre több szektor tekintetében látnak napvilágot különböző előrejelzések a Brexit rövidebb és hosszabb távú hatásairól. Ennek során érdekes felmérés jelent meg a Nagy-Britanniában működő startupok Brexittel kapcsolatos várakozásai tekintetében is.

A megkérdezett cégek több, mint ötöde készül arra, hogy irodát nyisson az Unió területén belül és 10 %-uk azt is fontolgatja, hogy a központját is áthelyezze a kontinensre. Attól ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy Nagy-Britannia és azon belül is London elveszíti meghatározó szerepét az európai startup közösségben, de az egyéb európai startup központok vélhetően igyekeznek majd minél csábítóbb feltételeket teremteni, hogy magukhoz édesgessék a távozáson gondolkodó brit startupokat. A "fintech" területén 2016-ban egyébként első alkalommal fordult elő, hogy a német cégek több befektetést kaptak, mint a brit vetélytársaik.  

Az aggodalmakat elsősorban az okozza, hogy a négy alapszabadság elvesztése miatt nehezebben juthatnak majd anyagi és humán erőforráshoz is a nagy-britanniai startupok, illetve, hogy nehezebbé válik a teljes európai uniós piachoz való hozzáférésük. Különösen fájó lehet, hogy a közös piacról való kiszorulás a startup közösség legfontosabb mozgatórugója, a tehetséges, innovatív munkaerő szabad áramlását és mozgását is megnehezíti. Ez pedig nagyon komoly érvágást jelenthet egyes szektorokban, ahogy ezt a technológiai cégeknek az amerikai beutazási tilalom kapcsán megfogalmazott aggodalma kapcsán is láthattuk.