Előfordult már Önnel, hogy vitába torkolló nézeteltérése támadt üzleti partnerével, és végül “zsigerből” beperelte? Vagy éppen fordítva, járt már úgy, hogy egy üzleti vitát követően, egy bírósági eljárás kellős közepén találta magát? Ha igen, akkor biztosan azt is tapasztalta, hogy az igazára hosszú hónapokat, esetleg éveket kellett várnia, már ha egyáltalán Ön került ki pernyertesként az ügyből. A peres eljárás persze rengeteg idejébe, energiájába került, nem beszélve a költségekről és a sok ősz hajszálról, ami szintén együtt járhat egy elhúzódó jogvitával. Ráadásul a jogviták (legyen szó akár üzleti, akár családjogi vitákról) többségében nem fekete-fehér a kép, így az eljárások kimenetele is bizonytalan. Az elhúzódó, költséges és bizonytalan kimenetelű peres eljárások helyett kézenfekvő alternatívaként jelenik meg a mediáció (más néven közvetítői eljárás). Mi is ez, mik az előnyei és miért nem használjuk mégsem?   

1. Mi az a mediáció?

A mediáció kifejezés a latin mediare szóból ered, a szó eredeti jelentése, középen állni, közvetíteni, békéltetni. A napjainkban növekvő népszerűségnek örvendő alternatív vitarendezési eljárások (Alternative Dispute Resolution, rövidítve: ADR) egyik, egyre elterjedtebb formája. Lényege, hogy a felek konfliktusuk rendezése érdekében nem a bírósághoz fordulnak, hanem asztalhoz ülnek és egy külön erre a célra képzett szakember, a mediátor segítségével megvitatják sérelmeiket. Az eljárás célja, hogy a felek közösen jussanak olyan megállapodásra, amely a minden érdekelt félnek elfogadható és amellyel kapcsolatban úgy érzik, hogy az érdekeiket szolgálja (éppen ezért a közvetítői eljárásokban kialakított megállapodások esetében nagyon magas az önkéntes teljesítések aránya). Fontos sajátossága az eljárásnak, hogy a külső, harmadik személy (a mediátor) nem dönt a felek helyett, hanem a felek maguk keresnek megoldást a vitájukra egy külső. pártatlan személy moderálása mellett. A közvetítői eljárásban kötött megállapodás egy polgárjogi szerződésnek minősül. Megállapodás hiányában is véget ér az eljárás, ha az eljárás kezdő időpontjától számított négy hónap eltelik, vagy ha bármelyik fél az eljárás megszüntetését kéri. A négy hónapos maximális időtartam biztosítja, hogy belátható időn belül lezárulhasson az ügy, és egy gyors, hatékony eljárás álljon a felek rendelkezésére.

A különböző konfliktust eredményező élethelyzetek különbözőségéből fakadóan a mediáció több területen is megjelenik, így beszélhetünk családi, munkaügyi vagy üzleti mediációról, de büntetőügyekben is alkalmazható.

2. Miért jó a mediáció? Mik az előnyei?

A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló irányelv megfogalmazása szerint: „A közvetítés a polgári és kereskedelmi ügyekben a viták takarékos és gyors, bíróságon kívüli rendezését biztosíthatja, a felek igényei szerint kialakított eljárások révén. A közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodásokat nagyobb valószínűséggel tartják be önként, és valószínűbb, hogy a felek között korrekt és fenntartható kapcsolat marad meg.” Természetesen ezek az előnyök nem csak a polgári és kereskedelmi ügyekben, hanem családjogi, munkaügyi és büntetőjogi ügyekben egyaránt érvényesülnek.

A mediáció fő előnyei tehát:

• hatékonyság,

• gyorsaság,

• költséghatékonyság,

• bizalmas jelleg.

(a)   Hatékony

A mediációs eljárás nagyobb mozgásteret hagy a feleknek arra, hogy kapcsolatuk minden aspektusát megvitassák. Gyakran előfordul, hogy a felek jogvitája csak tünet, az okok mélyebben rejlenek. Egy bírósági eljárásban, nincs mód arra, hogy a felek közötti viszony mélységei feltáruljanak, ott a konkrét jogi problémára koncentrálódik az ügy. A mediáció révén tehát akár hosszabb távra is biztosítható a felek közötti jó együttműködés, vagy jövőbeni konfliktusok is megelőzhetők. A hatékonyságot szolgálja az is, hogy a felek a saját maguk által kialakított megállapodáshoz nagyobb eséllyel tartják magukat, mint egy kívülről rájuk kényszerített döntéshez. Ez pedig az ítéletek nehézkes végrehajtásával szemben mutat egy jelentős előnyt. Ezen túlmenően a felek a károk és sérelmek helyreállítása érdekében olyan alternatív, kreatív megoldásokkal élhetnek, ami a bírósági eljárásban elképzelhetetlen.

(b)   Gyors

A sokszor évekig elhúzódó peres eljárás helyett a mediáció során pár hónap vagy akár pár hét alatt elérhető a megállapodás.

(c)   Költséghatékony

Az elhúzódó bírósági út számos költségét takaríthatja meg az, aki a mediációt választja a per helyett. Az illetékek, ügyvédi díj, különböző eljárással kapcsolatos költségek helyett csupán a mediátor díját kell a feleknek állniuk, ami a felek és a mediátor megegyezésén alapul.

(d)   Bizalmas

Míg a bírósági eljárás főszabály szerint nyilvános, addig a mediáció és az eljárás során elhangzó valamennyi adat, érv, vélemény csupán a felekre és mediátorra tartozik. E körben a mediátort titoktartási kötelezettség is terheli. Kifejezetten előnyös a diszkrécióra való tekintettel a mediáció, ha a vitás ügyben olyan érzékeny kérdéseket kell körbejárni, amit nem szeretnénk, ha partnereink vagy ügyfeleink tudomására jutna.

3. A mediáció Magyarországon

Magyarországon a mediációval kapcsolatos főbb szabályokat a 2002. évi LV. törvény tartalmazza. A törvény részletesen szabályozza a mediátor jogállását és eljárásjogi helyzetét, valamint a mediáció menetét, az eljárás főbb szabályait. Az eljárás megindítása roppant egyszerű. A felek felkérik az általuk választott mediátort, és ha a szakember elfogadja a felkérést egyből meghívja a feleket az első megbeszélésre. A mediátor az Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzékből választható. Az eljárás, mint már említettük legjobb esetben megegyezéssel zárul. Azonban fontos megjegyezni, hogy az itt elért megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy vitás ügyüket később bíróság elé vigyék.

Az elmúlt több mint egy évtized a törvény hatálybalépése óta nem volt elég, hogy Magyarországon széles körben elterjedjen e sok tekintetben kiváló vitarendezési mód, noha - ha csak kis mértékben is - a közvetítői eljárások száma évről évre nő.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével egyes családjogi ügyekben (szülői felügyeleti jog vagy gyermek harmadik személynél elhelyezése) megjelent a kötelező mediáció is a magyar jogban. Természetesen ilyenkor sem az eljárás lefolytatására vagy a megállapodás létrehozására vonatkozik a kötelezés, csak arra, hogy a felek jelenjenek meg a közvetítő előtt és az eljárásról szóló tájékoztatást követően döntsenek: részt vesznek-e a közvetítői eljárásban és megpróbálnak-e megállapodásra jutni vagy inkább a bírói utat választják. A közvetítői eljárások kapcsán fontos fejlemény továbbá a bírósági közvetítés megjelenése, amely a már bíróságok előtt lévő ügyekben kínálhat alternatív vitarendezési utat. A bírósági közvetítői eljárást mutatja be a Gyulai Törvényszék tavaly készült kisfilmje: 

Talán ezek az újdonságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az alternatív vitarendezés szélesebb körben terjedjen el Magyarországon és - ahogyan arról egy korábbi posztunkban is említettük - a készülő új Polgári perrendtartás is nagyobb teret enged majd a vitarendezés alternatív formáinak. A növekvő bírósági ügyteherrel, az elhúzódó és költséges bírósági eljárással szemben, az üzleti élet képviselőinek gyakorlatias, eredményorientált hozzáállása is ebbe az irányba mozdíthatja a vitás ügyek rendezését.

A mediátorokon kívül az ügyvédekre is nagy feladat hárul. A mediáció alatt ügyfeleiket képviselő ügyvédeknek a peres eljárásoktól teljesen eltérő, új szerepben kell ügyfeleik érdekeit képviselniük. Az eljárás céljához és jellegéhez nekik is igazodniuk kell, ha ügyfeleiket valóban gyors és eredményes megállapodás elérésében szeretnék segíteni.

 (Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)