2017 januárjában az Európai Bizottság olyan javaslatcsomaggal állt elő, amely az országok közötti átjárhatóságot kívánja könnyebbé tenni a szolgáltató szektor szereplői számára. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató szektor az EU GDP-jének 70%-át adja, minden ezen a területen elért versenyképességet növelő intézkedés jótékony hatással lehet a gazdasági fejlődésre és a foglalkoztatásra is.
A javaslatcsomag több eleme is érinti az ún. szabályozott szakmákat (köztük az ügyvédi hivatást is). Az egyik kitűzött cél, hogy az egyes tagállamokban megállapított, bizonyos szakmák tekintetében alkalmazandó korlátozások, illetve képzettségi előírások alkalmazására egy "arányossági teszt" (proportionality test) figyelembevételével kerüljön sor. A tagállamoknak tehát arra kell törekedniük, hogy az előírások, korlátozások valóban szükségesek és kiegyensúlyozottak legyenek. A Bizottság ennek az "arányossági tesztnek" az elvégzéséhez készített elő egy iránymutatást (irányelvi formában), hogy a szabályozott szakmákat érintő nemzeti szabályok megalkotása, illetve megváltoztatása esetén hasonló szempontok szerint és átláthatóan mérlegeljenek a szabályozók.
A javaslatcsomag másik eleme konkrétan érint néhány szabályozott szakmát (pl. építészek, mérnökök, adótanácsadók, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők) és intézkedési javaslatokat fogalmaz meg egyes esetekben az összes tagállam, más esetekben pedig egyes tagállamok számára. Az ügyvédeket érintő fejezet áttekinti a tagállamok vonatkozó szabályozásában meglévő hasonlóságokat és főbb különbségeket és két olyan ajánlást is megfogalmaz, amely valamennyi EU tagállamot érint. Az első ajánlás szerint meg kellene határozni az ügyvédi tanácsadás fogalmának határait, hogy egyértelmű legyen milyen tanácsadási tevékenységet végezhetnek csak ügyvédek és melyeket más szolgáltatók, különös figyelemmel az online szolgáltatásokra. A másik ajánlás pedig az ügyvédi tevékenység folytatásának jogi formájára és a tulajdonosi körre vonatkozó előírásoknak a felülvizsgálatára hív fel. Nevezetesen, hogy ezen előírások által szolgálni hivatott célokat (különös tekintettel az ügyvédi függetlenségre) mennyire szolgálják ezek az előírások.
Érdemes röviden említést tenni a javaslatcsomag harmadik eleméről, az ún. Európai Szolgáltatási e-kártyáról (European Services e-card). Ennek a célja az lenne, hogy a szolgáltatók számára egyszerűbbé váljon a határon átnyúló szolgáltatások nyújtása, illetve az ehhez kapcsolódóan elvégzendő adminisztratív feladatok teljesítése. Az e-kártya a szolgáltatás nyújtásának tagállami feltételeit nem írná felül, de egyszerűbbé tenné az ügyintézését egy saját tagállami ügyintézési pont beiktatásával, ahol a szolgáltató a saját nyelvén intézhetné a külföldre irányuló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos ügyeit.
