Isaac Asimov óta jól ismerjük a robotika alaptörvényeit, amelyek sokáig jól működtek, de elnézve a mesterséges intelligencia elmúlt években bekövetkezett fejlődését, egyre biztosabb, hogy sokan fogjuk úgy érezni, az alaptörvények elavultak és kiegészítésre szorulnak. Például azzal a törvénnyel, hogy:
"Robot nem veszi el ügyvéd munkáját!"
A mesterséges intelligencia terén elért eredmények ugyanis egyértelműen azt vetítik előre, hogy az ügyvédeknek újra kell gondolniuk munkamódszereiket, és a könnyen automatizálható feladataikat hamarosan fáradhatatlan kollégáiknak, a számítógépeknek kell átengedniük. Ráadásul nem a távoli jövőről beszélünk, hanem néhány éves távlatokról csupán. Egy - korábbi posztunkban is hivatkozott - kutatás (Jomati Consultants LLP: “Civilisation 2030: The Near Future for Law Firms”) azt a radikális állítást fogalmazta meg, hogy
“a jogi szolgáltatások területén is uralkodóvá válnak a robotok és a mesterséges intelligencia 15 éven belül.”
Ha valaki a fentieket elolvasva még kétkedve csóválja a fejét, annak figyelmébe ajánljuk az IBM
Watson nevű szuperszámítógépét
amely azt követően, hogy pár éve az amerikai Jeopardy vetélkedőben diadalmaskodott, rövidesen új területeken is bizonyíthat. Az IBM célja ugyanis, hogy Watson kereskedelmi alkalmazásának lehetőségeit minél jobban kiaknázza, így Sherlock Holmes segítőjének robot alteregója a jogi szolgáltatások területén is meg fog jelenni.
A tervek szerint Watson alkalmas lehet arra, hogy “automatizált ügyvédjelöltként” villámgyorsan bányásszon elő válaszokat az ügyfelek jogi szabályozásra vonatkozó kérdéseire. Ha egy ügyfél például a veszélyes vegyi anyagok fuvarozására vonatkozó egyezmény joggyakorlata kapcsán feltesz egy trükkös kérdést, akkor
egy ügyvédjelölt hosszú órákat izzadhat, amíg előássa a megoldást,
Watson ezzel szemben egy szempillantás alatt elővarázsolhatja a választ az előzetesen betáplált adatokból.
A jogi kutatómunka területén is nagy jövőt lehet jósolni Watsonnak. Elérhető ugyanis, hogy Watson felismerje a problémás pontokat, rendelkezéseket az átnézett iratokban (így pl. egy jogi átvilágítás már nem hetekig tart majd). Ennél is komolyabb teljesítmény lehet azonban, hogy a betáplált információk (pl. hasonló ügyekre vonatkozó adatok) alapján
Watson olyan kalkulációkat, előrejelzéseket is tud adni, amelyre alapozva egy felkészült ügyvéd felelős döntést tud hozni például abban a kérdésben, hogy érdemes-e évekig pereskedni vagy a gyors megegyezést célszerűbb-e keresni.
Az ügyvédpalánták számára azonban nem csak Watson jelent veszélyt. Egy tavalyi híradás alapján a Winston & Strawn ügyvédi iroda már alkalmazza a gyakorlatban az ún. prediktív kódolás technológiáját. A folyamat egyszerű: jogászok az átnézésre váró iratok egy részének vizsgálata alapján kiemelik a fontos információkat, majd ezeket beprogramozzák a számítógépbe, azaz megtanítják arra, hogy mit kell keresnie. A számítógép ezen információk alapján vizsgálja át az egész adatbázist, és nem végez rossz munkát, egyrészt hatékonyabb, mint hús-vér versenytársai, másrészt kevesebb (kb. harmadannyi) időre van szüksége a feladat abszolválásához.
Az ügyvédi/jogászi pálya felé kacsingatóknak tehát nem árt felkészülniük arra, hogy már nem csak jogászként kell helyt állniuk a jövőben, hanem sokkal inkább interdiszciplináris tudásra lesz szükségük. A pályán lévő ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak pedig folyamatos alkalmazkodásra és tanulásra van szükségük, hogy versenyben maradjanak. Ne feledjük, hogy
a robotika egyik alaptörvénye szerint
a robotnak együtt kell működnie az emberi lényekkel
(Roger MacBride Allen). Ez az együttműködés pedig olyan szinergiákat szabadíthat fel, amelyek hatékonyabbá teszik az ügyvédi munkát és az ügyfelek ügyeinek megoldását, hosszú távon pedig csak ez lehet a cél.
