Az elmúlt években többször volt hangos a sajtó az ügyvédi letétkezeléssel kapcsolatos visszásságoktól. Bár a nagy port felverő esetek az összes letétkezeléshez képest nyilvánvalóan elenyésző számban fordultak elő, a nyomukban megjelenő vélekedés az ügyvédi letétkezelés visszásságaival kapcsolatban az egész ügyvédi karra nézve festett borús képet. Éppen ezért fontos, hogy előrelépés történt ezen a területen.    

2015. május 1-én lépett hatályba az ügyvédi törvény 30/A. §-a és a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2014. (XI. 03.) szabályzata a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól (MÜK Szabályzat). Az új szabályozás alapján a pénzletétekről elektronikus nyilvántartást kell vezetni. Ez a Letétkezelő Nyilvántartási Rendszer elindulásával valósul meg.

Az alábbiakban öt fontos tudnivalót szedtünk össze a letétkezelés új szabályaival és az elektronikus letéti nyilvántartással kapcsolatban.

1. Mi lehet letét tárgya és mi nem?

Ügyvédi letét tárgya lehet pénz, pénzhelyettesítő eszköz (azaz hitelkártya, csekkártya, kereskedelmi kártya, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, fizetési eszköz, betétről kiállított okirat), értékpapír vagy értékkel bíró egyéb vagyontárgy (bármely forgalmi értéket képviselő, hatósági engedély nélkül birtokban tartható olyan dolog, amely fizikai, műszaki vagy jogi tulajdonságainál fogva egyébként alkalmas arra, hogy azzal a letevő rendelkezzék, és azt az ügyvéd őrizze). Nem lehet azonban letét tárgya élő állat, romlandó, illetőleg birtokban nem tartható dolog vagy olyan dolog, amelynek birtokban tartása engedélyhez kötött.

2. A letét típusai

Az Ügyvédi törvény és a MÜK Szabályzat is háromféle letétet különböztet meg: (i) teljesítési letét, (ii) költségletét és (iii) őrzési letét. Teljesítési és őrzési letét esetén külön okiratba kell foglalni a letéti szerződést. A MÜK Szabályzat valamennyi letéti szerződéssel kapcsolatban előír tartalmi követelményeket is.

3. A letéti nyilvántartás

Az ügyvéd az általa átvett letétekről - a pénzletétek kivételével - nyilvántartást vezet. Azokat a megbízásokat, amelyekhez letéti szerződés kapcsolódik, a megbízó beazonosítását lehetővé nem tevő azonosítóval is el kell látni. Fontos változás, hogy a letéttel kapcsolatos iratok megőrzési ideje jelentősen meghosszabbításra került. Ennek megfelelően a letéttel kapcsolatos iratokat, a letéti nyilvántartást, továbbá annak a megbízásnak az iratait, amelyhez a letét kapcsolódik, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (Pmt.) 28. §-ában meghatározott adatot, illetve okiratot a megbízás megszűnésétől számított 8 évig, de legalább a letéti szerződés megszűnésétől számított 10 évig köteles megőrizni.

4. Pénzletétek elektronikus nyilvántartása

Pénzletétek esetében az ügyvédi kamara által üzemeltetett elektronikus nyilvántartásban is rögzíteni kell bizonyos adatokat. A letét rögzítéséről az ügyvéd visszaigazolást kap 3 munkaórán belül, amelynek másolatát köteles kiadni a letevő részére.  

A letevő szintén hozzáférhet az elektronikus letéti nyilvántartáshoz olyan mértékig, hogy a saját letétje adatait ellenőrizhesse. Ezzel talán megelőzhetők a letétekkel kapcsolatos visszaélések. Amennyiben a letevő a fenti igazolást nem kapja meg, mindenképpen érdemes ellenőrizni a nyilvántartást.

Az iratok megőrzésére vonatkozó kötelezettség pénzletétek esetén is a megbízás megszűnésétől számított 8 évig, de legalább a letéti szerződés megszűnésétől számított 10 évig terjed.

5. A MÜK Szabályzat hatálya

Amint azt a bevezetőben is írtuk a MÜK Szabályzat 2015. május 1. napján lépett hatályba és a 2015. április 30. napja után kötött letéti szerződésekre vonatkozik. Az ügyvédekre további fontos feladatot ró azonban, hogy a szabályzat hatálybalépésekor hatályos összes pénzletétre vonatkozó szerződésüket rögzíteniük kell az elektronikus nyilvántartásban 2015. december 31. napjáig.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)