Érdekes infografika jelent meg nemrég a LegalTrek blogjában. A Reflect Digital által készített színes-szagos ábrák izgalmas információkat tartalmaznak az ügyvédek mindennapi online szokásairól.

Az adatok az Egyesült Királyságra vonatkoznak, ettől függetlenül érdekes bepillantást engednek az ügyvédi munkavégzés átalakulásával kapcsolatban. Az adatokból jól látszik, hogy az ügyvédek számára fontos a gyors információszerzés, az internet megjelenése pedig csak növelte az információéhségüket .

Az talán senkit nem döbbent meg, hogy az ügyvédek 80%-a e-mail útján kommunikál, egyéb megállapítások, mint például mikor és hol olvasnak jogi híreket, azonban szolgálhatnak némi meglepetéssel.

Ha hihetünk a grafikáknak, akkor az (angol) ügyvédek kicsit több mint fele olvas naponta jogi tárgyú híreket, a legtöbben (70%) számítógépen, de a mobiltelefonok és tabletek szerepe is jelentős a jogi információszerzés során. Írásbeli kommunikációnál az e-mail toronymagasan vezet, a fax pedig kezd teljesen kimenni a divatból, a bejövő iratok csupán 1%-a érkezik faxon.

Az internet korában a közösségi média megkerülhetetlen, nincs ez másként az ügyvédeknél sem. Az adatok szerint a LinkedIn és a Twitter vezet – ezek a közösségi oldalak vannak a legnagyobb befolyással az ügyvédek és az irodák életére. Magyar szemmel a Twitter jelentős szerepe furcsának tűnhet, hiszen Magyarországon e téren vélhetően más a helyzet, mivel a Twitter ismertsége és népszerűsége jelentősen elmarad a Facebookétól. Nálunk üzleti célra is sokkal többen (beleértve sok ügyvédet és ügyvédi irodát is) veszik igénybe a Facebookot, mint a Twittert.    

A kutatás kiterjedt arra is, hogy vajon mit gondolnak az ügyvédek arról, hogy az ügyfeleik hogyan találtak rájuk. A felmérés alapaján az ügyfelek nagyon jelentős hányada talál magának ügyvéet online. Az ügyvédek majdnem 6 %-át szinte kizárólag online találják meg, 13 %-uk esetében az interneten keresztül érkező ügyfelek aránya 50 % és 75 % között van, míg 19 %-uk esetében meghaladja a 25 %-ot.

Ezek a számok is jól mutatják az online láthatóság fontosságát és azt, hogy az ügyvédkeresés egyre fontosabb terepe az internet.

És ha már online jelenlét: 65 %-ot ért csak el azoknak az aránya, akik úgy ítélték meg, hogy a honlapjuk megfelelő képet mutat az iroda profiljáról. Valójában érdekesebb abba belegondolni, hogy 35%-uk szerint nem jó a weblapjuk. A kérdés az, hogy ha már ezt be is vallják és tisztában vannak vele, miért nem változtatnak rajta? (Félő, hogy Magyarországon ennél még sokkal rosszabb a helyzet.)

Úgy látszik az ügyvédeknek nem erősségük a marketing: a megkérdezettek 45%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen marketing csapata nincs – sem belső, sem kiszervezett. A honlapok állapotát tükröző adatokat elnézve, lehet, hogy nem ártana néha az ügyvédeknek szakmai segítséget igénybe venni, hiszen egy marketinges cégnek is vannak jogászai, miért ne lehetne ez fordítva is?

Ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a kutatást ugyan Nagy-Britanniában végezték, de érdekes képet ad az ügyvédek változó kommunikációs- és internet használattal kapcsolatos szokásairól.

Érdekes lenne Magyarországon is egy ilyen kutatást végezni. Abban valószínűleg nem lenne túl nagy eltérés, hogy a kommunikáció jelentős részben emailen zajlik, de vajon az ügyvédek hány százaléka olvas minden nap jogi témájú cikkeket; és a megkérdezettek hány százaléka lenne elégedett az irodája honlapjával? Bár ezt megelőzendő feltehetjük kérdésként, hogy vajon hány ügyvédnek/irodának van egyáltalán saját honlapja?