Nagy adóssága a magyar jogrendszernek, hogy az alternatív vitarendezés különböző formái és fórumai nem kapnak megfelelő jogalkotói támogatást ahhoz, hogy kellően széles körben elterjedjenek és átütő eredményeket érhessenek el. Pedig az alternatív vitarendezés számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik: általában gyors, olcsó és kevésbé veszi igénybe a feleket, mint a vitarendezés hagyományos útjai (pl. a pereskedés), ráadásul az igazságszolgáltatás rendszerét sem terheli le.

Annak ellenére, hogy az alternatív vitarendezés különböző formái (pl. választottbíráskodás, békéltetői testületek előtti eljárások, mediáció) kevésbé ismertek és elismertek Magyarországon, időről-időre tanúi lehetünk olyan fejleményeknek, amelyek reménykedésre adnak okot. A legutóbbi ilyen esemény a fogyasztóvédelmi törvény módosításának (2015. évi CXXXVII. törvény) elfogadása és július 13-i kihirdetése volt. A törvénymódosítás több, a békéltető testületek eljárását is érintő változtatását vezet be miután a kihirdetését követő hatvanadik napon hatályba lép. Ezek közül mindenképpen kiemelést érdemelnek az alábbiak:

1. A tudás hatalom

A vállalkozásoknak bővül a fogyasztók felé a tájékoztatási kötelezettsége a fogyasztói jogviták rendezésének módját illetően. A tájékoztatásnak ugyanis ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét, telefonos elérhetőségét, internetes elérhetőségét és levelezési címét. Az sem egy utolsó szempont, hogy ezt a tájékoztatást  világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni.

Ha a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti.

Az első fontos lépés a folyamatban tehát megtörténik azzal, hogy az érintettek tudomást szereznek az alternatív vitarendezés lehetőségétől és a módjáról.

2. Mindnyájuknak el kell menni....  

Jelentős változás, hogy a vállalkozások képviselőjének (mégpedig az eljárásban egyezség megkötésére feljogosított személynek) meg kell jelenniük a békéltető testület előtt. A személyes megjelenés alól akkor mentesülhet a vállalkozás, ha a székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van, ilyenkor a  vállalkozás együttműködési kötelezettsége a  fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Ha a vállalkozás ezt az együttműködési kötelezettséget nem teljesíti, akkor a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot, amely bírságot szab ki. A bírság kiszabásától ráadásul nem is lehet eltekinteni és összege 15.000 Ft-tól a nettó árbevétel 5%-áig, de legfeljebb - 100 millió Ft éves árbevételt meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében - 500 millió Ft-ig, egyéb esetben 500 ezer Ft-ig terjedhet. 

Az együtt nem működő vállalkozások nagyon jelentős bírságot kockáztatnak, azaz jó eséllyel vesznek inkább részt az eljárásban, mint passzivitásukkal súlyos anyagi terhet vegyenek a nyakukba. 

3. Határokon át

Megjelenik a törvényben az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződés fogalma. Ez alatt olyan adásvételi vagy szolgáltatási szerződést kell érteni, amelynek értelmében a  vállalkozás vagy annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál megvételre valamilyen árut vagy kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a  fogyasztó az  adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg az árut vagy szolgáltatást.

Szintén fontos változás, hogy a belföldi fogyasztói jogviták mellett a törvény szabályozza a határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésének módját is. Olyan esetekre vonatkozik a törvény által biztosított vitarendezési lehetőség, amikor az adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő jogvita esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az  érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a  vállalkozás székhelye Magyarországon van. (Az eset tehát mind a két irányból lehet határon átnyúló, a lényeg az, hogy valamelyik fél magyarországi illetőségű, míg a másik fél valamelyik másik EU tagállamban van.)

Az egységesülő európai piacon, amikor az Európai Bizottság kiemelt célkitűzése a digitális egységes piac megteremtése, különösen fontos, hogy határon átnyúló viták esetében is rendelkezésre álljanak az alternatív vitarendezési módok.

A békéltető testület előtti eljárások "kötelezővé tétele" jóval túlmutat a fogyasztói jogviták rendezésének - remélhetőleg - gyorsabbá és hatékonyabbá tételén. Az alternatív vitarendezés "erőltetése" talán ráébreszti a feleket, hogy nem egy szükséges rosszról van szó, hanem ezekben az eljárásokban valós eredményeket érhetnek el és talán olyan esetekben is az alternatív vitarendezés felé fordulnak, amikor ez nem kötelezettség, hanem csupán lehetőség. 

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)