Van egy új találmánya, de nincs meg a kezdőtőkéje? Startup vállalkozásához befektetőt keres? Tanulmányai befejezéséhez pénzre van szüksége? Filmet készítene, de hiányzik egy nagyobb összeg a leforgatásához? Pert indítana, de nincs aki finanszírozza? Mindegyikre megoldást jelenthet a közösségi finanszírozás (crowdfunding) intézménye.
A crowdfunding az Egyesült Államokból származó relatív új finanszírozási forma, melynek lényege, hogy ötletek, álmok, üzletek, találmányok megvalósításához az ötletgazdák az interneten keresnek befektetőket, a befektetők pedig befektetésükért cserébe kapnak valamit, ami lehet akár a megvalósult, legyártott termék egy példánya, vagy a beindult üzletből némi haszon, esetleg valamilyen jelképes ajándék, elismerés a támogatásukért. Az eddig a crowdfunding segítségével sikerre vitt ötletek között szerepel Oscar-díjas dokumentumfilm, mellnagyobbító műtét, életnagyságú Lego autó, a jamaikai bob csapat szocsi olimpián való szereplése és még sorolhatnánk. A közösségi finanszírozás mai napig legnépszerűbb oldala a Kickstarter, de megemlíthetjük még az Indiegogo vagy GoFundMe oldalakat is.
Nemrég pedig megjelent a közösségi finanszírozás legújabb platformja is - amely szintén az Egyesült Államokból származik -, a LexShares.com. Az oldal arra nyújt lehetőséget, hogy magánszemélyek kereskedelmi tárgyú perekbe fektessenek be, vagyis összeköti az akkreditált befektetőket a leendő felperesekkel. A kezdeményezés annak az alapvető problémának a felismeréséből ered, hogy az igazságszolgáltatás előtti megjelenés és jogaink érvényesítése nagyban pénzfüggő műfaj, így szükségszerűen egyenlőtlenséget eredményez egyes piaci szereplők számára a sokszor magas peres költségek miatt.
A LexShares.com a közösségi finanszírozás ezen formájának működését az alábbi képzeletbeli példával szemlélteti:
Adott a David Inc. nevű kis cég és a Goliath Industries nevű nagyvállalat, amely megsértette a David Inc. üzletét. A David Inc. sajnos nem rendelkezik a hosszúnak ígérkező per finanszírozásához szükséges likvid tőkével, ezért a David Inc. ügyvédje azt tanácsolja, hogy a cég forduljon a LexShares.com-hoz a per megindításához szükséges hiányzó összeg megszerzéséhez. A társaság a LexShares oldalán pályázik, a honlap szakértő jogi csapata pedig az esetet megvizsgálva arra a következtetésre jut, hogy érdemes az esetet a LexShares.com-on közzétenni befektetésszerzés céljából. Ezután akkreditált befektetők az esetet áttekintve eldöntik, hogy magán befektetési alapjukon keresztül mennyit invesztálnak az ügybe. Ha a David, Inc. elveszti a pert a Goliath Industries-zel szemben, akkor nem kell visszafizetnie a befektetett összeget, ha nyer, akkor a befektető is részesedést kap az eljárásból származó bevételből. Vagyis a befektető kockázata abban áll, hogy megtérülése a per végleges kimenetelétől függ, vagyis az ügyletben a szerencseelemet az adja, hogy jól vagy rosszul ítéltem-e meg a peres esélyeket (akárcsak egy devizaügyletben a deviza-árfolyamok alakulását). A LexShares technológiája természetesen azt is lehetővé teszi, hogy a befektetők végig figyelemmel kísérjék az eljárást és ily módon monitorozzák befektetésük alakulását. 30 nappal az ügy posztolása után a David, Inc.-nek sikerül 200.000$-t összegyűjtenie, amelyből 180.000 $-t a per költségeire és a munkadíjra költ, a fennmaradó 20.000 $ pedig a LexShares-t illeti. Az eljárás legvégén a felek peren kívül sikeresen megegyeznek egymással, és a megállapodás szerint a Goliath Industries 5.000.000 USD-t fizet a David Inc.-nek, amelyet az ügyvédek és a befektetők aztán megosztanak egymás között.
A LexShares.com-ot Jay Greenberg (aki korábban a Deutsche Bank technológiai befektetési bankára volt) alapította Max Volsky ügyvéddel, aki peres eljárások finanszírozását kutatja hosszú ideje. Elmondásuk szerint a LexShares lényege abban rejlik, hogy egy átlátható, gazdaságilag racionális és hatékony eszközt biztosít ahhoz, hogy összekösse a felpereseket és a lehetséges befektetőket. Volsky szerint a peres eljárások sikerének a kulcsa mindig a finanszírozás. A nagyobb társaságok gyakran méltánytalan előnnyel rendelkeznek ebből a szempontból, mert ők korlátlan hozzáféréssel bírnak a jogi forrásokhoz, miközben magánszemélyek vagy kisebb társaságok nem. A LexShares küldetése éppen az, hogy kiegyenlítse ezeket az aszimmetriákat és elérje azt, hogy a focipálya egyik fél irányában se lejtsen.
Mint minden más crowdfunding oldal, a LexShares is úgy működik, hogy az ügyet annak leírásával és az elérni kívánt összeg megjelölésével posztolja. Természetesen nem minden ügy jelenik meg az oldalon. Egyrészt az oldal magánszemélyek ügyeivel, személyes jogsérelmekkel nem, hanem tipikusan társaságok közötti, kereskedelmi tárgyú ügyekkel foglalkozik, másrészt minden, az oldalon megjelenő lehetőséget előzőleg részletes előszűrésen esik át, különös tekintettel a képviselő referenciáira és tapasztalatára, az ügy jogi relevanciájára és arra, hogy az alperes pervesztessége esetén milyen fizetőképességgel rendelkezhet. A cég sajtóközleménye szerint egyébként a honlapon keresztül már sikerült egy 40 millió dolláros értékű ügyhöz a kívánt 250.000 dollárt megszerezni, sőt, jócskán túl is jegyezték az ügyet.
Kérdés, hogy vajon a közösségi finanszírozás egyre több szektorra kiterjedő intézménye a jog területén lábat tud-e vetni véglegesen. Megéri-e a befektetőknek egy ilyen típusú jogi természetű kockázatot vállalniuk, nem biztosabb-e inkább egy olyan ügybe befektetni, amelynek van kézzelfoghatóbb alapja (egy lefejlesztett szoftver, egy ígéretes startup, egy validált és piackutatásokkal alátámasztott ötlet), és ahol talán a kockázatok is jobban elemezhetőek, becsülhetőek és biztosabban mérhetőek. Illetve kérdés az is, hogy az európai, illetve hazai peres környezetben mekkora esélye lenne egy társaságnak ilyen módon befektetőket szerezni ügyéhez, ismerve az emberek igazságszolgáltatásba vetett bizalmát, és nem mellékesen a bíróságok túlterheltségét és lassúságát.
(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)
