Mik voltak 2014-ben a legjelentősebb technológiai, informatikai változások, amelyek hatást gyakoroltak a jogi piacokra?

Robert Ambrogi a LawSites blog szerzője tíz pontban gyűjtötte össze a 2014-es év, általa legfontosabbnak tekintett technológiai változásait, amelyek hatást gyakoroltak a jogi piacokra. Az alábbiakban az ő bejegyzésében szereplő listából szemezgetünk. Bár a lista eredetileg főként az Egyesült Államokban tapasztalt változásokon alapszik, mi azokat a pontokat választottuk ki, amelyek - meggyőződésünk szerint - a közeljövőben az európai- vagy éppen a magyar ügyvédek mindennapjaiban is megjelenhetnek.

1. Jogi hackerkedés

Hallott már valaha a hackathon-okról? Elképzelhetőnek tartja a jogi hackerkedést? Ne ijedjen meg, a hackelés szó itt nem a számítógépes betörésekre utal, hanem azokra a programozókra, akik időről-időre összegyűlnek, hogy összedugják a fejüket, és közösen dolgozzanak ki innovatív technológiai újításokat egy probléma megoldására. A jogi hackerek olyan programokat, mobil applikációkat, webes eszközöket fejlesztenek le, amelyek a jogászok munkáját vagy az ügyfelek számára jogi ügyeik intézését könnyítik meg.

Az Egyesült Államokban már megrendezésre is kerültek az első jogi hackathonok több esetben versennyel is összekötve, ahol azokat a csapatokat díjazták, amelyek a leginnovatívabb ötletekkel álltak elő az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében. Ma már egyre sűrűbbek az ilyen jogi hackertalálkozók és különféle szervezetek is alakulnak (mint pl. a Legal Hackers) kifejezetten jogi hackerkedésre.

Látható, hogy a hackathon egy olyan kezdeményezés, amely nagyon jó táptalaja lehet a jogi szolgáltatásokat, jogi technológiát érintő innovációknak.

Alig várjuk, hogy hasonló kezdeményezések legyenek Magyarországon is, de félünk, hogy sok víz lefolyik még a Dunán az első magyar jogi hackathonig. Mindenesetre a jogi hackerek, ha nem is a spájzban, de már Svédországban vannak.

2. A titkosítás már a kötelező minimum

Ha már hackelés-nél tartunk, azért óhatatlanul eszünkbe jut az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló és mérhetetlen kár okozására képes számítógépes bűncselekmény is, és az is, hogy miként érintheti ez a jogi szolgáltatásokat.

2015-ben az ügyvédek számára a titkosításnak már kötelező eszköznek kellene lennie! Minden ügyvédnek meg kell tudnia védeni az ügyfelei szenzitív adatait!

Csak félve tesszük fel a kérdést, hogy vajon mi a helyzet a magyar ügyvéd kollégákkal? Ki milyen technológiai lépéseket tesz meg ügyfelei legféltettebb titkainak megőrzésére? 

3. Az üzlet és a technológia kölcsönhatása megváltoztatja a jogi szolgáltatások természetét

Az Egyesült Királyságban 2011-ben lépett hatályba az a törvénymódosítás, amely alapján cégek is nyújthatnak jogi szolgáltatást a szigetországban (Alternative Business Structures). Az azóta eltelt időben összegyűjtött tapasztalatok kedvezőek és egyes kimutatások alapján az angol jogi piacon máris 2%-ot hasítanak ki ezek a szolgáltatók. Egyes jogterületeken pedig meghatározó a részesedésük.

A közeljövő kérdése, hogy a kedvező angol tapasztalatok hatására hasonló irányú folyamatok zajlanak-e le Európa többi részén is.

A jog területén megmutatkozó innováció térnyerése elől valószínűleg Magyarország sem bújhat el. A magyar ügyvédeknek is rugalmasnak kell lenniük, hogy szolgáltatásaikat az alakuló piaci körülményekhez igazítsák.

4. Jön a robotügyvédek kora?

Korábbi posztjainkban mi is foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy az ügyvédek munkáját át tudják-e venni az olyan szuper-intelligens robotok, mint Watson, az IBM fejlesztése és hogy milyen módon fog hatni az ügyvédi munkára a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett félelmetes fejlődés. Ambrogi ezzel a témával kapcsolatban arról számol be, hogy míg korábban az a kérdés volt az előtérben, hogy az ügyvédek képesek-e túllépni félelmükön, amit ezekkel az új technológiákkal kapcsolatban éreznek, ma már ezek az új technológiák szinte a mindennapi munkájuk részei lettek.

Az már nem is lehet kérdés, hogy az ügyvédek használják ezeket az innovációkat, a kérdés egyre inkább az lesz, hogy több lehetőség közül melyiket válasszuk.

Ambrogi szerint "nincs okunk félni attól sem, hogy a gépek átveszik az ügyvédek munkáját – sokkal inkább azt kell belátnunk, hogy az ember és a technológia együttműködése réven olyan távlatok nyílnak meg, amelyek túlmutathatnak a kizárólag emberek által végzett munkán".

Bár azt nem gondoljuk, hogy holnaptól robotügyvédek fogják lezavarni a robot ügyvédjelölteket robot szalámis szendvicsért, de azt nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy a mesterséges intelligencia igenis alkalmazásra fog kerülni egyes jogi munkafolyamatokban Magyarországon is. 

5. Felejtse el a nagyapja ügyvédi szaknévsorát!

Lassan eljár az idő a keménykötésű ügyvédi névjegyzékek felett is. Az ügyvédeknek egyre jobban oda kell figyelniük a különböző listaoldalakra, amelyek értékeléseket is tartalmaznak.

Az iGeneráció tagjai már mindent lecsekkolnak az interneten, mielőtt vásárlói döntést hoznának. Miért lennének az ügyvédek kivételek?

A potenciális ügyfelek (akik óránként 16 percet töltenek közösségi oldalakon) ráadásul közösségi bizonyítékokat fognak követelni az ügyvédek szakértelmére, ezért az ügyvédeknek elkerülhetetlen lesz a minél intenzívebb jelenlét a közösségi felületeken is. Az ügyfelek híreket, információkat, frissítéseket várnak az ügyvédektől.

Bár itthon még gyerekcipőben jár az ügyvédi online marketing, de szerencsére egyre többen ismerik fel a kollégák közül, hogy mennyi ígéretes lehetőséget rejteget magában az online láthatóság és az online eszközök használata.