Ritkán gondolunk a designra és a jogra úgy, mint egymáshoz kapcsolódó fogalmakra. Ilyenkor is inkább a design, mint szellemi alkotás és ennek jogi védelme jut eszünkbe. Pedig a design és a jog nem is áll olyan távol egymástól más aspektusból sem, mint ahogy az elsőre tűnik. A design nemcsak a fura és elsőre használhatatlannak tűnő, ámde annál menőbb tárgyak tervezését jelentheti, hanem egy olyan gondolkodásmódot is, amit más területek művelői is magukévá tehetnek. A más területek képviselő esetünkben lehetnek például jogászok, illetve ügyvédek. De hogyan is jön össze a design és a jog?

Egyre gyakrabban találkozhatunk innovációval a jog művelése kapcsán is. A technológia azonban nem egy varázspálca, egy minden problémát megoldó mágikus eszköz. A jogi folyamatokat érintő innováció kapcsán jöhet a képbe a design: a design abban tud segítséget nyújtani, hogy egyszerűen beazonosíthatóak legyenek azok a területek, ahol valóban szükség van fejlesztésekre, illetve ezt követően ezek alkalmazásában is komoly segítséget nyújthat a jogászok számára a design. Ez a szemlélet abban tud segíteni, hogy a jogászok által nyújtott szolgáltatásokat jobbá, egyszerűbbé lehessen tenni, illetve magát az ügyvédi praxist is erősíteni lehet ezáltal.

Mit is jelent valójában a design szemlélet?

A design egyszerűen fogalmazva hasznos, használható és egyszerre megnyerő eszközök készítésének a gyakorlatát jelenti (gondoljunk csak néhány felkapott termékre, például okostelefonra vagy táblagépre). Ami ránézésre egyszerűnek és magától értetődőnek tűnik, évek munkáját rejti.  A designerek szemlélete és munkamódszere persze hasznos lehet és tanulható a jogászok számára is:

1. Legyen felhasználó-központú!

Tudnunk kell, hogy ki a “célközönségünk”, termékeink vagy szolgáltatásaink kinek szólnak és nekik milyen igényeik vannak. Az ügyvédek esetében ez ügyfél áll a középpontban. A lényeg minden esetben, hogy azt tartsuk szem előtt, valójában mire is van szüksége, ehhez pedig elsősorban meg kell ismerni a klienst és igényeit.

2. Legyen tudatos!

Ha már megismertük az ügyfelet, akkor jöhet a probléma beazonosítása és az annak megoldására való fókuszálás. Ebben az esetben is azt kell szem előtt tartani, hogy az ügyfél az első, az ügyfél problémáját kell megoldani, függetlenül attól, hogy az egy dokumentum megszerkesztése, vagy egy kérdés megválaszolása. Ehhez ugyanúgy figyelembe kell venni, hogy mi a cél, mire van szüksége a kliensnek és mire fogja használni az általunk elkészített
„terméket”.

3. Kísérletezzen!

Legyen nyitott az új dolgokra, használja a kreativitását! A design szemléletű gondolkodás azt is jelenti, hogy a sok elméleti kérdésfeltevés helyett a kísérletezés kerül az előtérbe. Mielőtt nagyobb energiát fektetne valaminek a kivitelezésébe, előtte tesztelje. Nem kell félni a kudarctól, a tesztelés lényege éppen a próbálkozás! Nyilván az ügyfelek nem kísérleti nyulak és számukra a saját ügyük a legfontosabb. Ez nem zárja el azonban az ügyvédeket attól, hogy - ügyfeleikkel egyetértésben és velük együttműködve - néha kitaposatlan ösvényeken induljanak el és teszteljék például a Polgári Törvénykönyv diszpozitivitása adta lehetőségeket, akár cégalapításról, akár szerződés készítéséről van szó.

4. Működjön együtt más területek képviselőivel!

“Kell egy csapat!” - mondja Minarik Ede a Régi Idők focija című filmben és ezzel csak egyetérthetünk. Egy csapat – különösen ha a csoport több terület képviselőből áll – mindig jobb megoldással tud előállni, mint az egyén. Sokkal hatékonyabb tud lenni úgy a munkavégzés és a problémamegoldás, ha más területek képviselőit is bevonjuk az együttgondolkodásba, hiszen a friss szemlélet könnyen átlendíthet minket a holtponton és a megoldandó probléma más-más oldalát hozza felszínre. Különösen előnyös, ha olyan emberekkel dolgozunk együtt, akiknek a miénktől teljesen eltérő képességei vannak.

A design szemléletű gondolkodást már a menedzsment, egészségügy és a pénzügyi szolgáltatások területén is alkalmazzák, annak érdekében, hogy javítsák az ügyfelek megtartását és kiszolgálását, továbbá segítséget nyújt a szervezetek belső felépítésének fejlesztésében.

Ez a megközelítés a jogi szolgáltatások hatékonyabbá tételében is segíthet. Új utakat nyithat meg a jogi problémák megoldásában. Szerencsére ehhez nem kell rögtön egy teljesen új rendszert kifejleszteni, kicsiben is el lehet kezdeni. Például kezdjük a  következő e-maillel. Mikor nekiülünk a megírásának tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: Ki a felhasználó? Mi az, amire szüksége van? Hogyan lehet úgy megírni azt az e-mailt, hogy még hasznosabb legyen az ügyfél számára?

Elsőre talán a hátunk közepére kívánjuk, hogy az egyébként is zsúfolt munkanapot még komplikáltabbá tegyük, de minél többet gyakoroljuk, annál hatékonyabbak lehetünk, és lassan de biztosan az agyunk is rááll erre a gondolkodásmódra. Merjünk próbálkozni, lépjünk ki a komfortzónánkból és próbáljunk egy kicsit a designerek fejével gondolkozni.

(Forrás: stock photo, www.photodune.net)