Az igazságszolgáltatás helyzete Magyarországon 

Az Európai Bizottság Igazságügyi Főigazgatósága 2015. március elején publikálta a legfrissebb igazságügyi eredménytábláját. A Bizottság három fő szempont alapján vizsgálta az igazságszolgáltatási rendszereket: hatékonyság, színvonal és függetlenség. Magyarország mindhárom indikátor vonatkozásában valamelyest javított a tavalyihoz képest, azonban akad olyan terület, ahol csúfos kudarcot vallott.

A hatékonyság vizsgálata során figyelembe vették az eljárások hosszát, az ügyek lezárásának százalékos arányát (vagyis a beérkezett és megoldott ügyek adott időszakban egymáshoz való viszonyszáma) és a függőben lévő ügyeket, valamint egyes speciális jogterületeket.

A bíróságok függetlensége kapcsán Magyarország egy helyet javított a tavalyihoz képest, bár a tagállamok vonatkozásban még így is inkább az utolsó harmadba tartozik.

Az igazságszolgáltatás színvonala vonatkozásában a jelentés kiemelte, hogy a hatékonyság alapfeltétele az igazságszolgáltatás minősége. Vera Jourová, igazságügyi biztos és csapata nemcsak azt vizsgálta e körben, hogy a bíróság tevékenysége milyen mértékben követhető nyomon, hanem például azt is, hogy az alternatív vitarendezési eljárások mennyire elterjedtek, milyen forrássokkal rendelkeznek az igazságszolgáltatási szervek, vagy hogy a bírónők aránya milyen az egyes ítélkezési szinteken.

Mindezek mellett az is górcső alá került, hogy az információtechnológiai (IT) és egyéb elektronikus eszközöket milyen mértékben használják a bíróságok, segítve ezzel munkájukat, lerövidítve az eljárások hosszát, és nem utolsó sorban megkönnyítve ezzel mindenki számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Ezen a területen Magyarország vonatkozásában továbbra is eléggé felemás a kép, amit az alábbiakban kicsit részletesebben is bemutatunk.

IT a bíróságokon

Az informatikai eszközök és az elektronikus út lassan már sehol sem számít ördögtől való találmánynak, a bíróságok is egyre több formában alkalmazzák, mind a munkafolyamatok megkönnyítése (és ezáltal gyorsítása), mind pedig a kapcsolattartás vonatkozásában.

Az ügyek regisztrációja és kezelése során nélkülözhetetlenek az IT eszközök ahhoz, hogy a bíróságok hatékonyan tudják feldolgozni a beérkezett ügyeket, gyorsítva az ügymenetet és ezáltal lerövidítve az eljárások hosszát. A bíróságok és a peres felek közötti kommunikáció vonatkozásában pedig ahhoz nyújtanak segítséget, hogy csökkentsék a magán- és jogi személyek költségeit és késedelmét az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kapcsán. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az elektronikus eszközök a határon átnyúló, igazságszolgáltatási szervek közötti együttműködések során is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa, Vera Jourová és munkatársai azt vizsgálták, hogy ezeknek a követelményeknek a tagállamok milyen szinten felelnek meg.

A mutatók szerint az ügykezelési folyamatok során használt IT rendszerek alkalmazásakor hazánk esetében komoly előrelépés tapasztalható, a tavalyi huszonegyedik helyről a negyedikre lépett elő. Ugyanakkor sok más eredmény vonatkozásában korántsem ilyen pozitív a változás. Amilyen nagyot lépett előre hazánk az IT ügykezelés terén, olyan nagyot zuhant az ügyfelekkel való (vagyis a bíróság és a peres felek közötti) kapcsolattartás vonatkozásában. Ugyan ez az indikátor egy összetett mutató – tartalmazza többek között az elektronikus web-es formátumot, a weboldalat, az ügyek online nyomonkövetését, elektronikus úton való keresetbenyújtás lehetőségét, valamint a videokonferencia és más egyéb elektronikus kapcsolattartási módokat -, Magyarország így is csak a 23. a grafikon szerint.

Az információs technológiák vonatkozásában a jelentés külön kitér a kis perértékű ügyek során alkalmazott elektronikus utak használatára. A hatékony kis perértékű ügy lényege - függetlenül attól, hogy európai vagy tagállami ügy - abban rejlik, hogy a magánszemélyek hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz és fogyasztói igényeiket egyszerűbben tudják érvényesíteni. A határon átnyúló elektronikus kereskedelem térnyerésével a tagállamok közötti kisebb perek online rendezésének jelentősége is egyre nő.

Az Európai Bizottság célkitűzései között szerepel a kisebb ügyek egyszerűsítése és gyorsítása az igazságszolgáltatási szervek közötti kommunikáció és az IT kommunikációs eszközök egyszerű használatának fejlesztésével. Az egyik legfontosabb, legalapvetőbb cél az adminisztratív akadályok elhárítása minden felhasználói csoport (bíróságok, bírósági dolgozók, ügyfelek) elől.

Egy tavalyi bizottsági jelentés mérte először a kis perértékű jogviták online rendezésének tagállami helyzetét, melynek eredményét a jelenlegi eredménytáblához is felhasználták. A vizsgálat lényege az volt, hogy egyrészt ezek az eljárások mennyire igazodnak az ügyfelek igényeihez, másrészt mennyire könnyen és gyorsan használhatóak számukra. A több vizsgálati elemet tartalmazó mutató szerint Magyarország sajnos az utolsó helyen szerepel.

Ebben a körben a Bizottság még két grafikont tett közzé. Az egyik azt mutatja meg, hogy a nem vitatott tartozások visszaszerzése körében az elektronikus eljárások mekkora szerephez jutnak, a másik pedig a keresetek, különféle nemperes igények elektronikus benyújtásának indikátora. Az előbbi esetében Magyarország a tavalyi jelentés szerint az utolsó helyen állt, idén két helyet lépett előre. Az elektronikus keresetbenyújtás vonatkozásában Magyarország a 2014-es jelentésben a 13. helyen állt, míg az ideiben a 17. helyen.

Jövőre Veled ugyanitt? 

Egy korábbi posztunkban beszámoltunk már arról, hogy néhány területen örvendetes előrelépések tapasztalhatók a magyar igazságszolgáltatásban az elektronikus tájékozódás területén, sőt az eljárások várható időtartamát előrejelző kalkulátorral is találkozhatunk már. Bármennyire is igyekeznek a hazai igazságszolgáltatási szervek, sajnos az uniós mutatók nem azt támasztják alá, hogy Magyarország élen járna az elektronikus eszközök és IT rendszerek használatában (lásd például az online pereskedés angliai térhódításáról szóló írásunkat), pedig amint azt az eredménytábla több helyen is kiemelte, rövidülnének az eljárások, költséghatékonyabb lehetne egy peres (vagy nemperes) eljárás és egyszerűbb lenne a kapcsolattartás is a bíróságokkal.

Reméljük, hogy a 2016-os jelentésben Magyarország előkelőbb helyen végez.

(Kép forrása: stock photo, www.photodune.net)