Az utóbbi időben szinte nap, mint nap hallunk startup cégekről és még a felületes hírolvasó számára is ismerősen csengenek legalább az olyan hazai startup cégek nevei, mint a LogMeIn, a UStream vagy a Prezi, illetve a külföldi szereplők közül a taxisok rémeként elhíresült Uber, vagy a szállodaigazgatóknak álmatlan éjszakákat okozó Airbnb. A startup cégek a termékeikkel szerte a világban ismertté válnak és felhasználók ezreinek az igényeit elégítik ki az élet legkülönbözőbb területein.

De mi a helyzet a jogi startupokkal? Vannak-e a jogi piacokon ígéretes startup kezdeményezések és ha igen, pontosan hogyan lehetnek a jogászok vagy a jogfogyasztók segítségére termékeikkel?

Nem meglepő módon a technológiai fejlődés a jogi szolgáltatások területén is érvényesül. Ugyancsak nem okoz meglepetést, hogy ez a fejlődés egyértelműen az Egyesült Államokból indul ki, aminek több oka is van, de az egyik legfontosabb, hiszen mégis csak üzletről van szó, hogy:

egyes becslések szerint a jogi szolgáltatások piacának értéke az USA-ban meghaladja a 400 milliárd dollárt.

Lássuk be, ez egy olyan összeg, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ugye? Basha Rubinnak, a Priori Legal társalapítójának cikke nyomán az alábbiakban a jogi startupok világának felfedezésére indulunk. Bár a jogi piac kemény diónak ígérkezik, állapítja meg Rubin is, főként az egységes szabályozás és a kockázatvállalási hajlandóság hiánya miatt, amelyek lassíthatják az áttörést, de a változás elkerülhetetlen és a jövő a jogi piacokon is a startupok előtt áll. Rubin szerint:  

"A fogyasztók sokkal hatékonyabb, átláthatóbb és megfizethető jogi szolgáltatásokat keresnek, az ügyvédek pedig azokat az innovatív eszközöket igénylik, amelyekkel ki tudnak emelkedni a túltelített piacon."

Bár a jogi startupokra az Egyesült Államokban találjuk a legjobb példákat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne ezeket a termékeket, fejlesztéseket és gyakorlatokat meghonosítani Európában és ezen belül Magyarországon is. Előbb-utóbb ezek az újítások a hazai ügyvédi irodák és felhasználók számára is elérhetők lesznek. A jogi startupok között van olyan, amelyiknek a terméke a potenciális (vagy éppenhogy az ügyvédet elkerülni akaró) ügyfelek életét könnyíti meg, vagy olyan, amelyik az ügyvéd-ügyfél közti kapcsolatot kívánja segíteni és új szintre hozni, és olyan is, amelyik az ügyvédek válláról vesz le terheket.

Mik voltak 2014-ben a legjelentősebb technológiai, informatikai változások, amelyek hatást gyakoroltak a jogi piacokra?

Robert Ambrogi a LawSites blog szerzője tíz pontban gyűjtötte össze a 2014-es év, általa legfontosabbnak tekintett technológiai változásait, amelyek hatást gyakoroltak a jogi piacokra. Az alábbiakban az ő bejegyzésében szereplő listából szemezgetünk. Bár a lista eredetileg főként az Egyesült Államokban tapasztalt változásokon alapszik, mi azokat a pontokat választottuk ki, amelyek - meggyőződésünk szerint - a közeljövőben az európai- vagy éppen a magyar ügyvédek mindennapjaiban is megjelenhetnek.

1. Jogi hackerkedés

Hallott már valaha a hackathon-okról? Elképzelhetőnek tartja a jogi hackerkedést? Ne ijedjen meg, a hackelés szó itt nem a számítógépes betörésekre utal, hanem azokra a programozókra, akik időről-időre összegyűlnek, hogy összedugják a fejüket, és közösen dolgozzanak ki innovatív technológiai újításokat egy probléma megoldására. A jogi hackerek olyan programokat, mobil applikációkat, webes eszközöket fejlesztenek le, amelyek a jogászok munkáját vagy az ügyfelek számára jogi ügyeik intézését könnyítik meg.

Az Egyesült Államokban már megrendezésre is kerültek az első jogi hackathonok több esetben versennyel is összekötve, ahol azokat a csapatokat díjazták, amelyek a leginnovatívabb ötletekkel álltak elő az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében. Ma már egyre sűrűbbek az ilyen jogi hackertalálkozók és különféle szervezetek is alakulnak (mint pl. a Legal Hackers) kifejezetten jogi hackerkedésre.

Látható, hogy a hackathon egy olyan kezdeményezés, amely nagyon jó táptalaja lehet a jogi szolgáltatásokat, jogi technológiát érintő innovációknak.

Alig várjuk, hogy hasonló kezdeményezések legyenek Magyarországon is, de félünk, hogy sok víz lefolyik még a Dunán az első magyar jogi hackathonig. Mindenesetre a jogi hackerek, ha nem is a spájzban, de már Svédországban vannak.

Több százezer per indul minden évben Magyarországon. Ezekben a perekben magánszemélyek és cégek ezrei és tízezrei érintettek. Mit tehettek ők és jogi képviselőik korábban, ha a folyamatban lévő ügyükben valamilyen tájékoztatásra volt szükségük? Esetleg telefonon tudakozódhattak, ha éppen olyan információra volt szükségük, amely telefonon keresztül is beszerezhető és sikerült áttörniük a bírósági ügyintézők falanxán. Azonban ha nem voltak ilyen szerencsések, hideg élelemmel felszerelkezve neki kellett indulniuk, hogy az illetékes bíróság kezelőirodáján lesátrazzanak és szerencsét próbáljanak.

Most azonban ígéretes és drámai fejlemények szemtanúi lehetünk:

Lehet, hogy nincs több gyomorideggel teli telefonbeszélgetés a bírósági ügyintézőkkel és a hosszú percekig félretett telefonkagylók ideje is lejárt?

Könnyen lehet, mivel 2015. január elsejével jelentős előrelépés történt: elindult a BETFR, azaz a Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer.

Senki nem vádolhatja a rendszer „keresztszüleit” azzal, hogy a névadás során a könnyű megjegyezhetőségre törekedtek volna. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a rendszer a peres eljárások könnyebb nyomon követhetőségét szolgálja az ügyfelek és a jogi képviselők számára. Az online tájékozódási lehetőség nemcsak polgári, hanem büntető ügyekben is nyitva áll.

A rendszer azonban nemcsak tájékozódásra alkalmas, hanem abban is segítségére lesz az érintetteknek, hogy értesítéseket és emlékeztető üzeneteket kapjanak emailben vagy sms-ben. A tárgyalás elhalasztásáról vagy iratok felterjesztéséről, esetleg a szakértői vélemény beérkeztéről így biztosan időben tudomást szerezhetnek a felek.

A jövőben tehát akár papucsban, otthonról is lehet tájékozódni egy peres ügy állásáról, nem kell ehhez sorban állva várakozni, szabadságot kivenni. A jogi képviselők munkája is sokkal hatékonyabbá válhat az új rendszernek köszönhetően.

Az új elektronikus ügyintézésre szolgáló bírósági portált böngészve találhatunk még érdekességeket: például

az eljárás időtartam kalkulátort.

A kalkulátor statisztikai átlagszámítás alapján arról ad egy becslést, hogy valamely bíróságon egy adott típusú ügy várhatóan milyen elintézési időtartammal zárulhat le. Például pillanatok alatt megtudhatjuk, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos per várható időtartama 636 nap. Egy ugyanilyen tárgyú per Debrecenben viszont várhatóan 432 nap alatt befejeződik.

Lehet, hogy a jövőben mielőtt pereskedni kezdünk vagy a szerződésünk illetékességi kikötését megfogalmazzuk érdemes lesz ezt a kalkulátort is igénybe venni?    

Isaac Asimov óta jól ismerjük a robotika alaptörvényeit, amelyek sokáig jól működtek, de elnézve a mesterséges intelligencia elmúlt években bekövetkezett fejlődését, egyre biztosabb, hogy sokan fogjuk úgy érezni, az alaptörvények elavultak és kiegészítésre szorulnak. Például azzal a törvénnyel, hogy:

"Robot nem veszi el ügyvéd munkáját!"

A mesterséges intelligencia terén elért eredmények ugyanis egyértelműen azt vetítik előre, hogy az ügyvédeknek újra kell gondolniuk munkamódszereiket, és a könnyen automatizálható feladataikat hamarosan fáradhatatlan kollégáiknak, a számítógépeknek kell átengedniük. Ráadásul nem a távoli jövőről beszélünk, hanem néhány éves távlatokról csupán. Egy - korábbi posztunkban is hivatkozott - kutatás (Jomati Consultants LLP: “Civilisation 2030: The Near Future for Law Firms”) azt a radikális állítást fogalmazta meg, hogy

“a jogi szolgáltatások területén is uralkodóvá válnak a robotok és a mesterséges intelligencia 15 éven belül.” 

“A mesterséges intelligencia és a robotika fejlődik, ezzel párhuzamosan iparágak fognak megszűnni, és a lényeg az lesz, hogy mennyire igényel sokoldalú tudást a munka, amit végzünk.” - mondta Duda Ernő, a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója néhány hete egy konferencián. Akinek nem inge, ne vegye magára, tartja a mondás. Vajon a jogtól és a jogászi munkától teljesen független trendekről van szó vagy a jogászoknak is tartaniuk kell a robotok eljövetelétől?

1. Tájkép csata előtt

Az információtechnológia rohamosan fejlődik és a jogászok sem dőlhetnek kényelmesen hátra abban a biztos tudatban, hogy a jogi munkát soha nem fogják számítógépek és szoftverek végezni helyettük. Már látszik, hogy a jogászi munkavégzés lassan, de biztosan átalakul, hiszen napjainkban is elképzelhetetlen elektronikus jogtárak, jogesetgyűjtemények vagy éppen nyomtatványkitöltő programok nélkül. Cégügyeket már kizárólag elektronikus úton lehet intézni, lépésről-lépésre közeledünk az elektronikus pereskedés (e-per) megvalósulása felé és biztosak lehetünk benne, a végállomástól még nagyon messze vagyunk. Ezekre a fejleményekre tekinthetünk úgy, mint a jogászi/ügyvédi munkát segítő, azt megkönnyítő és a kényelmünket szolgáló eszközök térnyerésére. Ez részben igaz is, de ha kizárólag így gondolunk ezekre a folyamatokra, akkor könnyen hamis biztonságtudatba ringathatjuk magunkat. A gépek ugyanis egyre gyorsuló ütemben fejlődnek tovább és a jogi munka támogatásától egyes részterületek tekintetében eljutnak oda, hogy a jogászi munkát legalább részben kiváltsák.

Jordan Furlong, ismert kanadai jogász és jövőkutató, aki a jogi piacok elemzésének specialistája, a LegalFutures idei konferenciáján az alábbi prognózist adta az ügyvédség jövőjéről. Figyelem, nyugalom megzavarására alkalmas írás következik, ha Ön ügyvédként dolgozik, vagy ügyvédként képzeli el a jövőjét!

1. Az információs aszimmetria fokozatos eltűnése jogi kérdésekben

Az ügyvédek és az ügyfelek között hagyományosan fennálló információs aszimmetria egyre jobban kezd eltűnni, állapította meg mindenekelőtt Furlong. Ez leginkább annak tudható be, hogy az ügyfeleknek, mint fogyasztóknak egyre szofisztikáltabb eszközök állnak a rendelkezésükre ahhoz, hogy hozzáférjenek a jogi információkhoz. Ezzel párhuzamosan az ügyfelek elvárásai is megváltoznak azzal kapcsolatban, hogy pontosan „hogyan is kellene kinéznie a jogi szolgáltatásoknak”, amiket igénybe vesznek.

Van egy új találmánya, de nincs meg a kezdőtőkéje? Startup vállalkozásához befektetőt keres? Tanulmányai befejezéséhez pénzre van szüksége? Filmet készítene, de hiányzik egy nagyobb összeg a leforgatásához? Pert indítana, de nincs aki finanszírozza? Mindegyikre megoldást jelenthet a közösségi finanszírozás (crowdfunding) intézménye.

Az ügyvédi hivatás egy bizalmi szakma. Ezen nem változtatott az internet megjelenése sem. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az interneten ne lehetne ügyvédet keresni vagy megbízható jogi tartalmak között kutakodni. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a felhasználók jelentős része (76%-a) online forrásokat is igénybe vesz az ügyvédkeresés folyamat egyes szakaszai során.

Szinte közhely, hogy nap, mint nap kerülünk olyan helyzetbe, amikor jogi segítségre, tanácsra van szükségünk. Nemcsak magánszemélyként, hanem munkavállalóként, vállalkozóként, cégvezetőként is. Gyakran tapasztalhatjuk azonban, hogy megbízható jogi segítséget találni nem könnyű. Kézenfekvő megoldásnak tűnik az internethez fordulni segítségért, de ha az ügyvédkeresési szokásokról érdeklődünk, sokszor érkezik a következő válasz: “Ügyvédet nem lehet online keresni. Ez egy bizalmi szakma.” De tényleg így van ez? Valóban mellőzük az internetet, ha ügyvéd után kutakodunk?

"Minden vezérigazgató a saját kapuőreinek rabja!"

A John C. Coffee, Jr., amerikai jogászprofesszortól származó idézet elsőre talán nem tűnik érvényesnek az átlag cégvezető vagy jogfogyasztó mindennapjaira és ügyvédkeresési szokásaira. A témáról való rövid gondolkozás után azonban elég hamar és könnyen vonható párhuzam egy nagyvállalat elfoglalt, kiterjedt kapcsolati hálókkal rendelkező CEO-ja és egy ügyvédet eddig csak képről ismerő startupper vagy bármely földi halandó között.